Tegnap elvetettünk még egy zsák krumplit, így kb. 1500 tő burgonyám lesz. Az első 500 már kezd kibújni, a második 500 két héttel később lett elvetve, a mostani 500 meg arra két hétre; így remélhetőleg nem egyszerre fognak beérni. Amik már kibújtak, ilyenek:
Kaptam az egyik munkatársamtól egy szatyornyi csicsókát. Vetettem belőle a kertbe a krumpli mellé, a tavalyi kukorica helyére, és még ide-oda; hátha valahol megfogja és elterjed.
Egyúttal – mivel ugye a puding próbája az evés – azt is leteszteltem, hogy állja a versenyt a csicsóka a sült krumplival szemben. Az eredmény döntetlen: a sült csicsóka kb. ugyanolyan, csak nehezebb elkészíteni. (Rücskös, ezért nehéz megmosni/megpucolni; kemény, mint a fás retek, ezért szeleteléskor törik.)
Kinőttek a paprika-palántáim:
A paradicsom-palánták is egyre szebbek, most 22 naposak:
Ez meg egy locsolós, naplementés kép, csak úgy:
Ja igen, huszadika van…
Az itt lévő tartalmat csak a bejelentkezett felhasználók láthatják.
Az itt lévő tartalmat csak a bejelentkezett felhasználók láthatják.
This is Spartaaa!
Ja, mégsem. Ez Magyarország…
Reggel szomorúan vettem észre, hogy teljesen leeresztett a kerékpárom első kereke. Próba-szerencse alapon felpumpáltam és elindultam. Útközben egyszer meg kellett állnom pumpálni, de eljutottam Gyomáig.
Délután pumpálnám fel: hát rossz a pumpám. Azt hittem, hogy a tömlő van kilazulva, de a pumpa alsó része – ami vacak alumínium-öntvény – el van repedve. Ekkor megláttam az ablakból Elek bá’-t, aki nagy kompresszor szakértő (mindenki vele pumpáltatja fel a biciklijét 
), és megkértem, hogy segítsen. Hát nem jött össze, nem lehetett felpumpálni. Így kénytelen voltam gumit cserélni, amit azért nem akartam, mert a tartalék gumim jelenleg a múltkor szétdurrant és azóta megragasztott belső, aminek nem jósolok hosszú életet. 
Persze nem kellett volna ilyen problémának előfordulni, hiszen huszadika már elmúlt…
Az itt lévő tartalmat csak a bejelentkezett felhasználók láthatják.
A gumit kicseréltem, felfújtam, és sikeresen hazajutottam. A belső nem kilyukadt, hanem eltört az egyik folt (ami alatt egy másik folt is volt, így le kellett őket szednem). A folt alatt kb. 2 cm hosszú hasadás van. Megragasztottam, de ez sem bírja örökké: a foltok csak kis lyukak javítására valók. Kénytelen leszek venni egy új belsőt. :’-(
Januártól kezdve talpraktárosként, február elejétől pedig ragasztóraktárosként is tevékenykedek a Turulnál. Ma volt egy „Raktárkezelési továbbképzés”, amin többek között az is kiderült, hogy a munkám pontos megnevezése az „alap- és segédanyag raktáros”.
Ja igen, és az általánosan elterjedt nézettel ellentétben nem kifestőt, hanem egy ahhoz hasonló kiadványt kaptak a résztvevők (így én is), amit Hunya úr pár éve egy Karácsony előtt adott mindenkinek. Előkerestem a régit is:
Az itt lévő tartalmat csak a bejelentkezett felhasználók láthatják.
Ez pedig az alkalomhoz illően egy raktáros részlet az az egyik kedvenc sorozatomból, a Terminátor: Sarah Connor krónikáiból: http://www.youtube.com/watch?v=qP3CpUy3Em0 (Az elején a WC-s rész csak annak jelent valamit, aki látta a korábbi részeket is. )
Az itt lévő tartalmat csak a bejelentkezett felhasználók láthatják.
Reggel szokás szerint kerékpárral indultam munkába, de nem jutottam messzire, csak a „buszpályaudvar” elé, amikor a hátsó keréken valami erősen súrolni kezdte a sárvédőt. Leszálltam, megnézem, hát egy dió nagyságú fekete gumó volt a gumin. Nyomogatom: összenyomható. Azt hittem először, hogy valami szurokdarab vagy hasonló, de a durranás után hamar rájöttem, hogy a belsőgumi lehetett… 
Nem volt mit tenni, elindultam visszafelé, tolva a biciklit. Szerencsére csak pár-száz métert kellett mennem, mert Attila öcsém éppen kikísérte a barátnőjét a buszhoz, megkértem, hogy hazafelé vigye már a biciklimet is. (Később felhívott, hogy gumit vegyen-e; ez jó ötlet volt, úgyhogy holnap gumicsere.)
Én meg szégyenszemre a Turulos busszal mentem be, az elmúlt négy és félév alatt ez volt az első ilyen alkalom. A Turulnál egész nap ezzel ugrattak, hogy „még a rádió is bemondta”, meg „fel kellene venni videóra”, stb… (Ugye Tündi? )
Amúgy pedig huszadika van. Az itt lévő tartalmat csak a bejelentkezett felhasználók láthatják.
De van azért pozitív esemény is. Ha már úgyis fényképeztem a rovástáblát, csináltam olyan képet is, amivel nevezni lehetett a nagy székely-magyar rovásjátékra, és most olvastam a Facebookon, hogy én is nyertem, mégpedig egy Szilaj dobcsoport: Dobélesztő című CD-t. 
Ma van a téli napforduló, a mai éjszaka lesz a leghosszabb, tehát ez az év legsötétebb napja. Mellesleg huszadika már elmúlt.
Az itt lévő tartalmat csak a bejelentkezett felhasználók láthatják.
Ma délelőtt 11 körül be lettem hívva az irodába, és meg lettem „kérve”, hogy töröljem a Batz-cal, a Turul Cipő Kft.-vel és a K&H bankkal kapcsolatos blogbejegyzéseimet. Mert hogy a K&H-nál is olvassák a blogom , és szerintük e bejegyzések banktitkokat sértenek, és a K&H-t hátrányos helyzetbe hozza vetélytársaival szemben.
Próbából rákerestem a Google-ön a „K&H” kifejezésre, első oldalon szerepel a honlapom linkje (még ha legalul is van). Bizonyára ez lehet a fő probléma, meg esetleg a K&H-nak pár hete biztosítással kapcsolatban írt levelem, amit galád módon nem álnév mögé rejtőzve, hanem valós néven írtam.
Úgyhogy ezentúl (és visszamenőleg) – gyáva módon – a fent említett cégekkel kapcsolatos bejegyzések nagy része csak regisztrált felhasználók számára lesz olvasható. Regisztrálni viszont nem lehet. Aki akar, ír egy üzenetet pl.: a Névjegy oldalon, és ha úgy döntök, hogy olvashat mindent, létrehozok neki egy felhasználót.
Lehet, hogy a svájci bankokról is írnom kellene, hátha ezzel sikerülne a CHF árfolyamát kicsit lejjebb nyomni.
Már egy ideje regisztrálva vagyok a Bringázz a munkába! honlapra, ma kaptam egy oklevelet:
A bejegyzés bizonytalan ideig zárolva.
