A Turul és a pénz

[hidepost=0]Több mint egy hónapja, hogy gyűlés volt, és a cég vezetője megígérte, hogy huszadikáig megkapjuk a pénzünket. Ma huszonhatodika van, és pénzt még nem kaptunk…

(A múlt héten most hétfőre ígérték, hétfőn szerdára, szerdán mára (azaz csütörtökre), de állítólag holnap lehet, hogy megkapjuk…)

És mindez annak ellenére, hogy heti két, néha három alkalommal is van szállítás.  Egy-egy alkalommal kb. 3000 pár papucsot visznek el. (Ha netán valaki nem tudná, a Turul Cipőnél készülnek a Batz (korábban dr. Batz) papucsok (különböző neveken is, pl.: RollStep, Medifoot, Footfit, BigHorn, Jennyfer, stb…), és az áruk kb.: 8000 Ft – 30000 Ft-között mozog.) [/hidepost]

[hidepost=0] Szerkesztve: Péntek van, és megkaptunk pénzt! 🙂 Alig egy hét késéssel. [/hidepost]

Egy hozzászólás “A Turul és a pénz” bejegyzéshez

  1. Hozzászólás gyanánt…

    Gondolom.. bár tervben van egy tájékoztató jellegű gyűlés, de a nem nagyon vagyunk rá büszkék. Tenni sincs sokat ezzel az üggyel, hogy a Megbízónk Kína felé kacsintgat. Ki fognak vonni jó néhány modellt. Helyette kínából jön majd talán sokkal szebb, mint amit mi gyártunk. A tárgyalások előrehaladott állapotban vannak. Azért kell kiszállítani, mert nem maradhat bent kivont termék a termelésben. A létszám fel lett duzzasztva, hiszen rengeteg munkánk volt kb. egy hónappal ezelőtt még. Most meg… Még azt sem lehet tudni mi lesz… Hogyan lesz tovább.
    Az biztos, hogy láttam azokat a cipőket, papucsokat, mokaszinokat. Azokkal mi sem árban, sem divatban versenyezni nem fogunk tudni…
    Kell találni valami megoldást. De a megoldás is jó lenne ha megtalálna minket. Ez nem a mi hibánk, hogy így történt. A papucsok eladási áraival kapcsolatban…. csak annyit. Hogy az említett árak nem hozzánk jönnek be. A teljesítmény bér alapján ki lett számítva a pontos ráfordítás. A legtöbb modell minusszal megy. Mert 4-6 éve nem volt bérmunka ár emlés. Pontosan azért, hogy a boltban ne emelkedjen az ár. A baj csak az hogy a létszám is emelkedett meg a túlóra is, a minimálbér meg az általános költség mindenben. A modellek száma az egekbe szökkent. Energiában, benzinben, ragasztóban villanyban. Egyre nagyobb volt az igény arra, hogy eladás alapján gyártsunk, azaz mindig mindent át kellett sorolni.. így egyre nehezebb volt az egész hatékonyságilag is. Szerintem.

    Azaz amit most gyártunk csak egy átmeneti megegyezés óta nem veszteséges. Most nullán vagyunk… Ez, most amit elmondtam nyilván köztudott… Vagy lesz. Én sem vagyok rá büszke. Nem nagyon térünk észhez a sokkból. Sokk a jóból.

    De ez van. Mivel ez az én szavaim szerinti álláspont, így nem publikus. Azaz én nem látom át a koncepciót a szituációt megfelelően. A tárgyalások folynak, az egyeztetések mennek. Mennek a lefaragások a modellek bérmunkaigényességében.

    Lesz egy új talp. Talán azzal majd berobbanunk. Ezért ez a hozzászólás nem hivatalos. A saját szubjektív képem arról, ahogy ezt a dolgot látom a rendelkezésemre álló adatok alapján..
    Azaz nem egységes és nem tökéletes.
    Remélem mások sokkal tisztábban látnak ennél.

Hozzászólás a(z) Uhrin Erzsébet bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük