Dévaványa történelme

1330
Első írásos említés. A település neve Jana falu.
Vana néven szerepel. Ekkor Békés megyéhez tartozik.
1340
1350
1360
1370
1380
1390
1400
1410
1420
Luxemburgi Zsigmond király Heves vármegyéhez csatolta.
1430
1440
1450
1460
1470
A település területének (határának) pontos meghatározása, út Ecsegen keresztül.
1480
1490
1500
1510
1520
Egy II. Lajos király által kiállított bizonyságlevél már mezővárosként (opidum Wanya) említi.
Lázár deák Magyarországot ábrázoló térképen is megtaláljuk Wama névalakkal.
1530
1540
1550
Lakosok száma 910 fő.
1560
Török megszállás kezdete.
1570
1580
1590
1600
Mehmed gyulai bég "patens levele"
1610
Vannia varassa
Oppidum Vanya
1620
Ettől kezdődően vannak adatok a ványai nemességről.
1630
Református templom renoválása.
1640
Heves és Külső-Szolnok vármegye adóösszeírásában a 67 nemesből 14 Ványán lakott, akik az egész kettős vármegye legnépesebb együtt élő nemesi tömbjét alkották.
1650
Önmegváltás, jobbágyok szabadsága
A település fennmaradt pecsétjének körirata: DEVA VANIA PEOCETI.
1660
1670
1680
1690
Egy tatár sereg kifosztotta a települést.
A lakók egy része a Borsod megyei Tiszabábolnára menekült, a lakosok száma 120-130 fő.
1700
1710
Heves megye összeírása a községet ismét "Oppidum Ványa", azaz Ványa mezőváros címmel illeti.
1720
Hivatalosan Dévaványa a város neve
1730
1740
1750
Az elzálogosított határ megváltása következtében a ványaiak csupán házaikat és szőlőiket tarthatták meg, minden más javadalmuk visszaszállt az uraságokra. Ezzel "mint taxás nemesek" maguk is földesúri befolyás alá kerültek, s a határ további használatáért évente megújított szerződés értelmében bérleti díj (taxa) fizetéssel tartoztak.
1760
A paraszt tanács megszervezése
1770
Lakosok száma 1430 fő.
Dévaványa hivatalosan ekkor kapott mezővárosi rangot.
1780
1790
A római katolikus egyház helyi közösségének megalakulásával megszűnt a református egyház kizárólagossága.
1800
1810
1820
1830
1840
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt néhány hétre Dévaványa lett Heves megye "székhelye", ugyanis a menekülő vármegyei adminisztráció itt talált menedéket.
1850
A járási összeírás szerint Dévaványa 8165 lakosú.
1860
Megépült a zsidó iskola.
Egy éven át volt vándortanító a községben Kiss József.
1870
Az addigi mezőváros e rang megszűnése nyomán nagyközséggé alakult.
2 községi orvos, 1 gyógyszertár, egy 5 betegágyas kórház, 18 kereskedő, 93 iparos, 8 kocsma és 1 szálloda működött a településen.
A község területe 54 370 kat. hold, lakosainak száma 10 626 fő.
1880
A régi református templom lebontása.
A református templom újjáépítése.
Megépült a Dévaványa-Kisújszállás közötti vasútvonal.
1890
Megépült a Gyoma-Dévaványa-Szeghalom közötti vasútvonal.
1900
Műút épült Kisújszállás felé.
A katolikus templom építése.
1910
269 tagja volt a zsidó hitközségnek.
Vágóhíd építése.
1920
A lakosok száma 14 768 fő.
Megépült a Jéggyár.
157 iparos dolgozott Dévaványán.
Bevezették a településre az elektromos áramot.
Megépült az I. világháborús emlékmű.
Az egészségügyi ellátás 4 magánorvossal, 4 községi és 6 magánbábával, 1 gyógyszertárral és 1 szegényházzal egészült ki.
1930
Hatályba léptek a zsidótörvények, melyek következtében többen kereskedéseik bezárására, házuk eladására kényszerültek.
1940
Lakosok száma 15 290.
A Dévaványán és külterületén élő zsidó családok deportálása.
Visszaminősítették nagyközségből községgé.
1950
A Könyvtár alapítása.
1960
Lakosok száma 12 704 fő.
1970
Dévaványa újra nagyközség lett.
Megszűntetik a Dévaványa-Kisújszállás közötti vasútvonalat.
1980
1990
Pap Tibor lett a polgármester.
2000
Dévaványa városi címet kapott.
2010
Valánszki Miklós Róbert lett a polgármester.
A lakosok száma 7 363 fő.
2020