Kollektor

Mi is az a napkollektor?

Kollektor = gyűjtő. A napkollektor egy olyan szerkezet, mely a Nap sugárzását hővé alakítja. Legtöbbször vízmelegítésre vagy fűtéskiegészítésre használják. Lásd a Wikipédiában: http://hu.wikipedia.org/wiki/Napkollektor

Miért akarok én ilyet építeni?

Pár hete láttam valamelyik kereskedelmi csatornán, hogy egy ember kollektort épített sörösdobozokból, rákeresve az Interneten, eljutottam a http://www.sorkollektor.hu/ oldalra. Rengetegen építenek ilyesmit, miért ne építenék én is? 🙂 Persze nem sörösdobozokból (megrögzött antialkoholista vagyok), hanem energiaitalos dobozokból. Egyelőre egy kisméretű (fél-egy négyzetméteres) kollektort építek, aztán ha jók lesznek vele a tapasztalataim, készítek egy “igazit” is.

A dobozok

A kollektort összeragasztott fémdobozokból álló csövekből készítem; tehát a dobozok tetejét és alját ki kell lyukasztani. A legegyszerűbb és legkevesebb szerszámot igénylő megoldást választottam: Egy fogóval egyszerűen felszakítom a vékony lemezt. Ez a doboz tetejénél nagyszerűen bevált, de az alját sokszor beszakítottam véletlenül. :’-( Ezért az aljánál más módszerre tértem át: Egy hegyes csavarhúzóval kilyuggatom. Így elvileg nagyobb lesz a cső légellenállása, viszont több ideje lesz a levegőnek felmelegedni. 😉

A kilyukasztott dobozokat egyelőre kettesével összeragasztom szilikonnal. Tudom, fekete szilikon kellene, de én csak átlátszót kaptam. Majd le lesz festve a ragasztásnál is. 😉

2008.08.20.

Készül a kollektor kerete (egy rossz ágyból ;-)), és az osztó és gyűjtő dobozok. A felső gyűjtő horganylemezből készül teljesen, az alsó osztó – alapanyag híján – félig farostlemezből, csak az előlapja fém. A lyukakat 51 mm-es körkivágóval csináltam.

Erőt véve lustaságomon, beragasztottam a csöveket az osztó és gyűjtő dobozokba. Holnap körülnézek akad-e itthon fekete festék, ha nincs, akkor venni kell. :’-( Eddig csak a szilikon került pénzbe: 495 Ft volt.

Kiszereltem egy régi PC tápból a ventilátort (régi PC táp akad itthon korlátlan mennyiségben ;-)), ez kerül majd a kollektorba. Valahogy egy hőérzékelős fordulatszám szabályzót is ki kellene operálni egy alaplapból, de erős a gyanúm, hogy az sok mindennel egybe van építve, és csak a számítógépben működne… :’-(

2008.08.21.

Összeraktam a kollektort. Majdnem teljesen kész, csak még a hátulján túllógó farostlemezt kellene levágni, kívülről is lefesteni; no meg az üveglap hiányzik róla, bár lehet azt nem is teszek rá, ez úgyis csak egy próba-koli. A ventilátort bekapcsolva fent jó meleg levegőt fúj, a hőmérővel ötven fokig mertem mérni, tovább nincs rajta skála… 😉 Ja és ez ma délután 4 óra körül, kis árnyékban volt; a kollektor hasznos felülete kb.: 0.3 m2.

Majd elfelejtettem, vettem egy doboz 400 ml-es matt fekete festék-spray-t, 755 Ft volt. Kb. fél dobozzal ment rá a kollektorra (csak az elejét festettem le).

Képek:

2008.12.03.

Szépen gyűlnek a dobozok a valódi kollektoromhoz is, jelenleg kb. 180 energiaitalos (és hasonló méretű üdítőitalos) dobozom van. A terveim szerint ez egy 2m2-es napkollektor lesz; 17 oszlopból és oszloponként 12 dobozból fog állni; ehhez összesen 204 doboz kell.

2009.01.20.

Íme egy Videó, hogy hogyan bontom fel a dobozokat:

2009.05.21.

Vettem egy OSB lapot a kollektorhoz. 6 mm vastagot szerettem volna, de 8 mm-es volt a legvékonyabb, így ilyet vettem; 2500 Ft volt. Vettem még 3 szál 12 cm széles deszkát 2610 Ft-ért.

Jelenleg 220 db mindkét végén kilyukasztott, és kb. ugyanennyi még kivágatlan energiaitalos dobozom van. Időközben úgy döntöttem, hogy az osztó és a gyűjtő a kollektorházba lesz fixen beépítve, nyitható előlapokkal (a szerelés/tisztítás megkönnyítésére); így az üvegfedésen kívül fognak esni, és a hőszigetelt deszka-előlapok miatt nem vesznek részt a hőgyűjtésben. A hasznos felületet 18 oszlop, oszloponként 15 doboz alkotja, ez így kb. 97 cm * 198 cm-es, azaz 1,9 m2 lesz. (Egy energiaitalos doboz mérete kb.: 5,3 cm * 13,5 cm, de hosszában 3 mm-t egymásba csúsznak.)

A hőszigetelés 2 cm vastag hungarocellből lesz; de mivel a hungarocell csak 80 °C-ig bírja a hőt, és a kollektorban akár 120 °C is lehet, a tervem: A keretet alkotó deszkákban az alsó élétől 2 cm-re belemarok egy 8 mm-es nútot az OSB lapnak, és a hőszigetelést a lapon kívülre fogom felragasztani, belül a lapra meg könnyedén fel lehet ragasztani az alufólia-hőtükröt.

2009.05.24.

Ma összeraktam a keretet. Íme az eddig elért eredmény:

2009.05.30.

Vettem alufóliát hőtükörnek (180 Ft), és hőálló szilikont (1580 Ft :’-() a hőtükör és a dobozok ragasztásához. A hőtükröt fel is ragasztottam. A tükörsimától elég távol van, de bízok benne, hogy azért a célnak megfelel. 😉 Egyúttal összeragasztottam egy csövet is, 15 energiaitalos dobozból; a ragasztás előtt a ragasztandó felületeket csiszolóvászonnal megcsiszoltam egy kicsit, hátha jobb lesz így a tapadásuk.

2009.06.26.

Már egy ideje össze vannak ragasztva a csövek a kollektoromhoz, csak lusta voltam feltölteni a képeket. 😉 Egyelőre körkivágó-problémák miatt szünetel az építés. Apámmal csináltunk egy megfelelő méretű körkivágót: szalagfűrészlapból egy vaskorongra hegesztett kör, a korong középen kifúrva és belehegesztve egy betonacél-darab vezetőnek (na meg hogy legyen mit befogni a fúró tokmányába ;-)); gyönyörű lyukat csinált, csak a kivágó nem érte át a próbaanyagot, megszorult, és eltört a betonacél :’-(. A következő szélesebb fűrészlapból lesz, és vastagabb lesz a vezető.

2009.07.01.
Közben rájöttem, hogy a körkivágó jóval olcsóbb mint korábban gondoltam, és inkább vettem egyet: 1250 Ft volt. Ez állítható méretű, a nekem szükséges 53 mm-es méretű lyukat is lehet vele fúrni. 🙂

2009.07.12.
Volt egy kis szabadidőm, így kifúrtam a gyűjtő alján a lyukakat (Az osztó tetejét már régebben kifúrkáltam, de az akkori körkivágóm kicsi volt: az energiaitalos doboz “szája” éppen belefért a lyukakba, de az egész doboz nem). A csövek a jelenlegi “szabvány” elrendezés szerint ivónyílással lefelé állnak, bár ennek az energiaitalos dobozoknál szerintem semmilyen jelentősége nincs, hiszen a doboz két vége nem különbözik annyira, mint egy sörösdoboznál.

Be is raktam a csöveket a helyükre, bár még ragasztás nélkül. Most az oldalfalak hőszigetelésén gondolkodom: távtartók + hungarocell + deszka. De ez még változhat. 😉

Íme a képek:

2009.09.14.
A hungarocell sajnos nem bírja a 80 °C-nál nagyobb hőt, ezért hogy ne olvadjon meg a szigetelés a kollektor oldalainál, 8 mm vastag OSB lapból csináltam elválasztókat, ezekre is ragasztottam alufóliát hőtükörnek. Így még a hőszigetelés is jobb lesz, hiszen az OSB is szigetel valamennyire.

2010.02.20.
Mostanában nem haladtam a kollektorral semmit, de eközben igen sok energiaitalos doboz összegyűlt (több száz darab). Ha valaki szintén kollektor építésre adná a fejét, csak nincs elég sörös/energiaitalos doboza, az írjon egy e-mailt. (A dobozokat nem viszem /küldöm el sehová, ha kell, érte jössz.)

2010.10.03.

Kaptam két zsáknyi kabátbélést. Ez egy kb. 1-1,5 cm vastag vattaszerű anyag, a két oldalán valami vékony selyemszerű réteggel. Kb. 17 cm × 50 cm-es darabok. Nekem ennyire nincs szükségem, értéke nemigen van; így ugyanaz érvényes rá, mint az energiaitalos dobozokra: Ha kell, gyere érte. 😉

Ja, és hogy miért ajánlgatom a kabátbélést kollektoros lapon? Ebből szokás a kollektor légszűrőjét készíteni. Jól megfogja a port, és ki is lehet mosni.

4 Replies to “Kollektor”

  1. Hello Zsolt!
    Nem akarok a lelkedbe gázolni, de Attila kollektora nagyságrendekkel jobb kivitelezés, én nem szólnám le.
    A cucca pedig működik ventilátor nélkül is a kémény hatás miatt (ha nem tudod mi az, google.com -on tessék rákeresni).
    A cikkét elolvastam, nem igen volt szembetűnő félretájékoztatás.
    Korrekt leírás, korrekt sorkollektor.

  2. Üdv!

    Maga a kollektor jó lenne, de működésképtelen az egész. A kéményhatás nagyon jó a mesében, de a valóságban soha nem fog több köbméter levegőt keringetni óránkét. Ráadásul keringetés nélkül a meleg levegő fenn marad a plafonnál… Olvasd el a sörkollektor.hu-n a “Kezdők ide” rovatot, aztán gondolkozz picit. 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük