Tegnap egészen késő estig komoly gondok voltak az Internet-kapcsolatommal (hol nagyon lassú volt, hol egyáltalán nem is volt :-P), így hát volt időm olvasni. Természetesen ha olvasni támad kedvem, csakis sci-fi jöhet szóba; és Mordecai Roshwald A hetedik szint című könyvére esett a választásom, mégpedig a borítója miatt. Ugyanis olyan jópofa, sci-fis borító:
A történet a 3. világháború kezdete előtt egy föld alatti bunkerba vezényelt tiszt — X-127 — naplója. X-127 és társai feladata az atomrakétákat indító gombok kezelése. Ez igen fontos feladat (ha az ellenség elpusztítaná az egész országot, válaszcsapást kell mérni rájuk), ezért a bunker legbiztonságosabb szintje, az 1450 méter mélyen kialakított hetes szint a külvilágtól teljesen el van zárva. Van saját atomreaktoruk, speciális növények az oxigén előállítására, 500 évre elegendő élelmiszer — és a tudat, hogy soha többé nem láthatják a Napot…