Fűzfa komposzt

Tavaly ősszel meggallyaztuk a vezetékek közelébe felnőtt fűzfámat, így lett egy csomó fűzfaágam. A legnagyobb darabokat még korábban kiválogattam tüzelőnek, a maradék meg az udvar sarkába “pihent” .

A talajjal érintkező leveles részek már komposztálódni kezdtek, de a sok vastag ág miatt ez eltartana jópár évig, de a komposzt meg kellene, úgyhogy elkezdtem kiválogatni és a vékonyabb részektől megszabadítani a tűzifának való ágakat, a véknyakat meg összetördelve egy kupacba rakni, persze szénával, és egyéb növényi hulladékkal vegyítve (pl. összetört száraz csicsókaszár).

Persze időnként került közzé egy két lapát komposztálódott anyag meg föld is, és meg is locsoltam. Reményeim szerint őszre már használható lesz.

Egyéb projekt: Vettem egy eléggé megviselt, hiányos, motor nélküli John Deere 56-os fűnyírótraktort, meg egy eredetileg nem hozzávaló motort, amint össze sikerül építeni, leegyszerűsödik a fűnyírás, azaz hagyhatom a füvet kicsit magasabbra megnőni, a traktorral akkor is le tudom vágni, a levágott fű meg jó mulcsnak és a komposztba is.

John Deere 56

Krumpli 2020

A koronavírus járványnak “hála”, van egy csomó szabadidőm, így ráérek a kerttel foglalkozni. Néhány szem – amúgy étkezésre vásárolt – krumplim már kezdett kicsirázni, úgyhogy kipróbálok egy kényelmes krumplivetési módszert.

Kiszabadítottam a vadrózsával benőtt több éves komposztomat, ez főleg a lenyírt fű és föld rétegződéséből állt, de már teljesen homológgá vált.

Letettem a fűre kartonpapírt (pizzás-dobozokat), azt lesúlyoztam némi érett komposzttal, hogy el ne fújja a szél, majd az ősszel összeszedett és még éppen komposztálódásnak indult fűz és tölgy levél/ágnyesedékből raktam rá egy-egy kupacot.

Erre raktam két lapát érett komposztot, majd kupaconként két-két szem krumplit.

Aztán betemettem, szintén két lapát érett komposzttal, majd betakartam a kupacokat száraz fűvel. Majd ha nyírom a füvet, a friss fűnyesedéket is rá fogom szórni, így nem tud kiszáradni olyan könnyen.

Meglocsoltam egy hordóban melegedett kútvízből, aztán még szórtam rá egy kis fahamut is, mert azt olvastam, hogy a krumpli szereti, a krumplibogarak meg nem.

Nyolc kupac, azaz 16 szem nem túl nagy krumplit vetettem el, meglátjuk, hogy mennyi lesz belőle, beválik-e ez a módszer.

Vakondvadászat

Itt a jó idő a galád vakondok is előmerészkednek és feltúrják a kertet, kidöntik a tavaly kinőtt fácskákat, és a vakondtúrások akadályozzák a fűnyírást.

A sörösüveges / ultrahangos / egyéb gyanús módszerekben nem hiszek, megölni nem szabad őket mert védettek, így marad az élve elfogás, és valahol távol szabadon engedés módszere.

Néztem az interneten vakondcsapdát, már a kosárba is tettem, de meggondoltam magam. Szállítással együtt majdnem 5000 Ft, valószínűleg csak a jövő hét közepe körül érne ide, meg végül is egy cső meg két lemezdarab, ilyet én is tudok csinálni házilag.

Egy megfelelő vastagságú draincsőből szabtam le a csapda testét, az ajtajait pedig konzervdobozból vágtam ki.

Az ajtók egy-egy 65-ös szegen fordulnak:

Az ajtó aljához alulról becsavartam egy csavart, hogy kifele ne tudjon nyílni:

Ugyanígy a cső másik végén is, majd jöhetett a csapda kihelyezése. Először kinéztem két vakondtúrás közti részt, hogy biztosan egyenes út köti össze őket, de persze nem:

Úgyhogy visszatemettem, majd kiástam egy vakondtúrást, és abba helyeztem el a csövet az alagút végéhez:

Végül tettem a gödörre két tetőcserepet, és beszórtam földdel, nehogy a szél süvítése, vagy a macskák, stb… elriassza a vakondot:

Majd frissítem a bejegyzést, ha sikerül/esetleg nem sikerül a vadászat.

Bambusz magról

Tavaly rendeltem Kínából bambuszmagot, hátha kinőne, és lenne itthon egy klassz bambuszerdőm, és akkor már egy shishi odoshi-t is csinálhatnék. Azt gondoltam, egyszerű lesz a bambusz vetése magról, hát nem. Sajnos a magok nem nőttek ki. Egy sem. 🙁

Idén is rendeltem többfélét, de most nem elvetettem a kertbe, hanem vízbe áztattam csirázni a magokat. Egyetlen mag hetekkel a beáztatás után kicsirázott. Ez július 14-én volt. 🙂

Ezt a kis bambuszkezdeményt elültettem egy papírhengerbe, amit homok és egy vakondtúrásból származó porhanyós föld keverékével töltöttem meg, az aljára némi összegyűrt szórólap került:

Először konzervdobozba akartam ültetni, de aztán arra gondolva, hogy amikor kinövi az edényt, nehéz lesz sértetlenül kiszedni, ezért egy papírhengerbe került. Kint hagytam a napon, persze egy felfordított befőttesüveggel letakarva, mert a sok csiga minden megesz (pár éve az energiafüzeimet rágták le 🙁 ).

Az a zöld trutyi a henger oldalán alga, ugyanis langyos vízzel locsoltam, langyos víz meg a galambok itatójában akadt éppen, némileg bezöldülve. 🙂 Csapvízzel nem mertem kockáztatni, hátha a bambusz magonc nem viseli olyan jól a klóros vizet mint én.

Szépen növekedésnek indult. Július 19-én ekkora volt:

Július 23-án:

Augusztus 1-én:

A papírhenger időközben elkezdett szétmállni, de némi dróttal orvosoltam a problémát.

A bambusz a befőttesüveget már kinőtte, most egy kilyuggatott PET-palack védi a “ragadozóktól”:

Az utóbbi pár napban nem nőtt sokat, talán a borús, hűvös idő miatt (a bambusz a meleg párás időt szereti).

Persze további magok áznak jelenleg is, de azóta sem csirázott ki másik, valószínűleg nincs elég meleg, az esténként 20 °C alá eső hőmérséklet miatt hiába van nappal akár 30 °C is. Talán egy fűtött dobozban, állandó magas hőmérsékleten a többi is kinőne. Úgyis rendeltem többféle fűtőpatront az épülő 3d nyomtatómhoz, egyiket befogom bambusz-keltetőnek.

Remélem pár év múlva már a bambuszerdőmről írhatok bejegyzést. 🙂

Paradicsom 2014

Elvetettem az idei palántáknak való paradicsomokat:

Most műanyagpoharakba veteményeztem. A poharak aljára fúrtam pár lyukat, megtöltöttem virágfölddel, kicsit összetömörítettem egy (másik pohárral lenyomkodva), langyos vízzel benedvesítettem, majd minden pohárba egy-egy magot raktam. Erre jött kb. 1 cm-es földréteg szintén kicsit tömörítve, majd még egy kis langyos víz.

Egy hétig — amíg a magok kinőnek — a szobában tartom az elvetett magokat a jó melegben, fóliával letakarva (hiszen addig csak meleg és pára kell nekik), aztán kiteszem a folyosóra, ahol hűvösebb van, de sok fényt kapnak.

Csicsóka 2013

A tavaly vetett csicsókáim kinőttek ugyan, de csak senyvedtek, még fél méteresre sem nőttek meg. Aztán őszre kiszáradtak, meg is feledkeztem róluk, és fel lett szántva fölöttük a kert.

Idén tavasszal viszont itt-ott a kertben kinőttek, legalább 180 cm magasak voltak, virágoztak is. Már kezd elszáradni a száruk, megnéztem, hogy mégis mennyi gumó van egy tő alatt. Az eredmény egészen meglepett: egy jó nagy vödörnyi csicsókát ástam ki:

A csicsókákat végigültettem a kerítés mellett, hátha jövőre ott is kinőnek.

 

Krumpli és fű

Ma a jó időt kihasználva (és azt hogy a kertem nagy része végre nincs víz alatt ;-)) vetettünk négy sor krumplit. Egy csomagban 50 szemnek kellett volna lennie, de mindkét elvetett csomagban 52 darab volt. (25 méteresek a sorok, 26 szem krumpli került egy sorba.) A krumplikat idén nem a tavalyi barázdás módszerrel vetem, mert az sok plusz munkával jár, hiszen a barázdát ott is kihúzom és felpúpozom ahol nincs is krumpli, hanem minden krumplinak kapálok egy kis gödröt, megy bele egy lapátnyi komposzt, majd jön rá a földkupac.

“Krumpli és fű” bővebben