Megérkezett az alaplap, így ki tudtam próbálni az épülő 3d nyomtatóm y tengelyének mozgatását. Szépen mozog. 🙂
Egyelőre egy noname AT PC táp látja el energiával, amíg nincs fűtött hotend és bed, addig elég lesz az is a motorok teszteléséhez.
Ubuntu alá feltelepítettem a Repetier-Host-ot, és nem működött. (A Repetier-Hosttal lehet PC-ről irányítani a nyomtatót.) Látta a linux az USB-n a soros portot, de csatlakozni nem tudott hozzá, így laptopról, Windows alól tudtam csak kipróbálni. Aztán némi böngészést követően megtaláltam a hiba okát: alapból nincs írási jog a /dev/ttyUSB0 eszközre, de ezt a sudo chmod 777 /dev/ttyUSB0 parancs megoldja, ezután tökéletesen működik linux alól is.
Megérkezett az y tengelyhez a motor a fogasszíj és a szíjtárcsák. Először a motornak csináltam egy tartót a szokásos régi PC-ház burkolatból kivágott lemezdarabból. Természetesen a motortartó is műanyagból lesz nyomtatva a későbbiekben.
Fúrtam egy lyukat a másik tárcsának, egy hosszabb csavarra került, alatta egy anya, felette kettő.
A szíj összetoldásán sokat gondolkodtam. Először össze akartam varrni, de a cérna elszakadt a szíj megfeszítésekor. 🙁 Végül összekapcsoztam iratkapcsozóval két helyen, majd zsugorcsövet melegítettem rá, az egészre meg jó szorosan ráhúztam egy műanyag csődarabot. A toldásnál majd a műanyagcső hosszának megfelelő lemezdarabbal hozzácsavarozom a kocsihoz.
A szíj azért fehér, mert ennél írták, hogy acélszálak vannak benne (és ha nem lennének, akkor a szíj nyúlása később mindenféle problémákhoz vezetne). Kicsit aggódok amiatt, hogy a 20 fogas tárcsa túl kicsi, elég nehezen hajlik a szíj ebben a kis ívben.
Folytatom, amint megjön az alaplap, és ki tudom próbálni, hogy jó-e így: azaz nem túl feszes a szíj, és a motor megfelelő sebességgel tudja mozgatni a kocsit.
A nyomtató tárgyasztalának a szokásos 214*214 mm-es fűtött alumíniumlapot szeretném használni. Ezt a négy sarkán egy-egy rugós csavarral szokták (az asztal szintbeállítása miatt) az y tengelyen mozgó kocsihoz rögzíteni.
A kocsi egy régi PC-ház burkolatából kivágott, egy mm vastag, 220*220 mm-es négyzet. A csapágyaknak kivágtam egy-egy téglalapot (a rendelkezésre álló gépek egy fúrógép és egy sarokköszörű ), és fúrtam két-két lyukat a rögzítéshez.
A csapágyak rögzítését (meg a tengelyvégek rögzítését is) később lecserélem műanyag bakokra , amint működni fog a 3d nyomtató. 🙂
Egy régi floppy meghajtóból kiszedett léptetőmotorral kipróbáltam, hogy mekkora lenne az asztal sebessége, ha menetes szárral mozgatnám. Nagyjából másodpercenként 1 mm, ami nagyon lassú. Fogasszíj hajtásnál legalább 40 mm/másodperc lenne a sebessége ugyanezzel a motorral. Már ha elbírná úgy a motor, ez ugyanis kicsit kisebb, mint a szokásos NEMA-17 motorok.
Tegnap össze lett hegesztve a váz, és a négy sarkába került egy-egy anyacsavar, így állíthatóak lesznek a nyomtató lábai.
Megérkezett az első pár tengely a csapágyakkal együtt, ideiglenesen lemezből hajlított rögzítést kaptak: az egyik tengely fix, a másiknak kicsit állítható a távolsága, így amint készen lesz a tárgyasztal kocsija, párhuzamosra tudom állítani.
Régóta szeretnék egy 3d nyomtatót, és most már egészen megfizethető árban vannak a szükséges alkatrészek, úgyhogy építek egyet. Ez egyúttal egy „kísérlet”, hogy kiderüljön, hozzáértés és speciális eszközök/gépek nélkül mennyiből és milyen minőségű nyomtatásra képes 3d nyomtató építhető házilag. A rendelkezésre álló gépek egy sarokcsiszoló (flex) és egy fúrógép (pisztolyfúró, nem állványos!). Amit hegeszteni kell, azt átviszem apámhoz és meghegeszti.
Sokat olvastam a témában, és úgy tűnik, az első sarkalatos pont a stabil váz. Az olcsó kínai 3d nyomtatóknak műanyag (akril) vázuk van, ezt idővel a barkácsoló kedvű tulajok ki szokták cserélni hasonló, de fémlemezből kivágott vázra, mert a műanyag hajlik, mozog, és ez a pontosság rovására megy. Én alapból vasból készítem a vázat, 20*20-as zártszelvényből.
Az alapja egy 400*400-as keret lesz, (erre kerül majd az y tengely) és a keretre derékszögben egy szintén 400*400-as keret kerül, a hátuljától 150 milliméterre. Ezt „kitámasztom” a hátsó sarkához, így elég stabil lesz. Az egész hegesztve lesz. A zártszelvényeket kifúrom a találkozásoknál, így a vezetékeket a vázban el tudom majd vezetni.
Vettem egy szál zártszelvényt, a tüzépen a kérésemre kettévágták, így nem a hatméteres szálat kellett hazatolni a kerékpáron. 🙂
Egyelőre levágtam a fő darabokat, a kitámasztókat egyszerűbb lesz majd akkor, ha már egyben lesz a váz többi része.
Közben megrendeltem az y tengelyhez a lineáris csapágyakat, amint megérkezik, jön a folytatás.
