Régóta szerettem volna egy hordókályhát készíteni. Egyelőre arra kell, hogy télen be tudjam fűteni a félkész szobát, és így a hidegben is tudom folytatni a benti munkákat, később pedig a műhelyben lehet belőle fűtés.

Az egyszerű megoldás az, hogy egy hordóra lyukakat vágunk az ajtóknak és a füstcsőnek, és közvetlenül a hordóban ég a tűz. Ez nekem nem tetszik, mert a hordó fala túl forró lesz, és könnyen megégethet (és tűzveszélyes is), ráadásul ha a hordó vékony lemezből van, akkor hamar elég, esetleg a nagy melegtől “megrogy”.

A samott tégla  drága, ezért arra gondoltam, hogy négyzetes beton zsalukővel, “oszlopzsaluval” bélelem ki. A zsalukövekre lyukakat kell vágni kővágó koronggal felszerelt sarokköszörűvel. A kövek alá egy hosszában félbevágott tégla két felét tettem, a tégladarabokra pedig egy “U” alakúra hajlított lemezt, ebben fog csúszni a hamuzó fiókja.

A betonelemek és a hordó fala közti teret agyagos sárral töltöttem meg, szintén ilyen sár tölti ki a füstcső melletti rést is.

Féltem, hogy a préselt beton nem bírja a hőt és megrepedezik vagy szétporlad, ezért a félkész kályhát kivittem az udvarra és kipróbáltam. Még ajtaja sincs, a tetején is alakítani kell, de az eddigi eredmények biztatóak: a betonelemeknek semmi bajuk. Délután egy óra körül gyújtottam be, úgy másfél-két órán át égett a tűz, aztán mikor már csak parázslott, visszavittem a kályhát a házba. Az előbb néztem: a hordó oldalfala még mindig nagyon meleg, a vastag sárréteg jól tartja a hőt. A jövő hétvégén megcsinálom az ajtót, a hamuzót és a kályha tetejét. Addig is pár kép:

Frissítettem az albumot: elkészült a rács is, ami fölött a tűz fog égni. Köszönet érte apámnak. 🙂

Újabb változások (2010.11.27.)

A kályha elején az ajtó fölötti rész még nem volt kiöntve sárral, ezt most megcsináltam: előbb lemezből alját szegecseltem, majd beletömködtem a sarat. Ezután egy zsanért szegecseltem a leendő ajtóra, majd a hordóra is rászegecseltem.

Ki is akartam próbálni – meg hogy a friss sár is gyorsabban száradjon – így begyújtottam. Közben Attila öcsém erre járt, említette, hogy van pár fölösleges füstcsöve: át is hozta őket. Krisztián öcsémmel meg kifúrtuk a falat, majd átvittük oda a kályhát. Közben annyira meleg lett, hogy  le kellett venni a kabátot. 😀

És végül egy videó azoknak, akiknek a böngészűjük html 5 kompatibilis:

Még néhány apró változás (2010.11.28.)

Ma kapott az ideiglenes “kémény” egy tetőt, és a kályhaajtó egy kallantyút, hogy be lehessen akasztani. Ja, és leteszteltem a beton zsalukő bélés hőállóságát: egy kis vödör kovácsszenet is tettem a tűzre. A betonon nem látszik semmi változás. 😀

Felületnövelés (2010.12.23.)

A kályha a vastag sárréteg miatt elég lassan melegszik át, de én gyorsan akartam meleget. Ezért kipróbáltam, hogy beválik-e, ha a hordó teteje helyett egy másik, fejre-állított hordót bilincselek rá. A módszer bevált: amint égett a tűz, a felső hordó rögtön forró lett, és egyúttal a hőleadó felület is a duplájára nőtt.

És van még egy előnye ennek a megoldásnak: jóval hosszabb fahasábok, vastag ágdarabok is behelyezhetők a kályhába. 😉

[adsense_id=2]

13 Replies to “Hordókályha építése”

  1. nekünk a garázsba kéne valamiféle fűtés, mivel oda járunk a haverokkal iszogatni,beszélgetni,kátyázgatni!
    ideálisnak tűnik ez a kályhácska, valószínüleg megpróbáljuk összehozni!:D

    1. Fogalmam sincs. 😀 Akkora az ajtó szélessége, mint az oszlopzsalu belső szélessége. talán 18 cm lehet, a magassága meg valamivel kisebb. Ha nem felejtem el, a hétvégén megmérem.

  2. Hali!
    Nagy hordó kályhás vagyok, most építem a 2.-at. Cserépkályha elrendezésű belsővel, agyaggal, samottal, cseréppel, stb.
    Fontos dolog amit meg kell említenem nektek, hogy a festett fém hordók nem ajánlottak! A meleg miatt lassan kezd leégni rólla a festék, és az idő múlásával,nem csak rettenet szaga miatt, hanem egézség károsító hatása miatt is!
    Én úgy oldottam meg ezt a problémát, hogy levágtam a tetejét és az udvaron jó nagy tüzet raktam benne! Leégett a külseje is rendesen, mostmár biztos hogy nem lessz égett festék szag a műhelyembe!
    Ha bármiben segíthetek írjatok!
    Üdv: Feri

  3. Nagyon tetszik ez a kis kályha és hétvégén kezdem el csinálni a kályhát nagyon várom már az anyag már meg van hozzá.A kémény van ami még kell meg persze a kályha összeállítása

    1. Üdv!

      A kályha egy 3,5 * 4 m-es alacsony mennyezetes szobában van, azt be tudja fűteni 18-20 °C-ra pár óra alatt, egy felhasogatott fél bükktuskóval. Ha rendes kéménye lenne akár lakott szoba fűtésére is jó lehetne, de így amíg rendesen be nem gyullad nagyon füstöl.

      Mivel a kályha fala vagy tíz centi vastag agyagos földdel van kitömve (a füstcső mellett láttam, hogy egy része cseréppé égett), sokára melegszik át az egész, de utána még órákon át meleg is marad.

  4. tetszik a dolog! viszont alapesetben marha gyorsan kimegy a meleg a csövön… a második hordó felhelyezése kezd egy harangkályhához hasonlítani! a vaskályhák előnye ugyanis a gyors hőleadás:) ezt a vastag betonnal és sárral elvesztetted… bár ha mérsz egy távozó füstgáz hőmérsékletet a kéménybekötésnél, és az nem több mint 150-160 fok, akkor jó a dolog! további sok sikert

    1. Ha a felső hordót 3 részre osztanád, 2db olyan lemezzel, amely a hordó 2/3-át lezárná, és a nyitott részeket átfedésbe tennéd, hogy a meleg füstnek kígyózva kelljen haladnia felfelé, a levegő áramlása lelassulna, és még jobb lenne a hőleadás, mert több ideje lenne a hordófalának átvezetnie a hőt a szoba levegőjébe, és a kéményen keresztül, kevesebb hő távozna. Láttam az ötletességet is a kürtcsőre erősített sörösdobozokat, hőleadó felületnövelés céljából. Remélem érthetően fogalmaztam 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük