Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

Kerékpártúra 2014.05.10.

Bár néhány napja elég komoly esők voltak, de szerencsére szinte teljesen felszáradtak a földutak — csak a mélyebb traktornyomokban volt némi pocsolya — úgyhogy a biciklitúrát az eredetileg eltervezett útvonalon tehettük meg.

Tizenhatan indultunk el a Köleshalmi úton kifelé a városból. Első megállónk a „Porkoláb tanya” volt. Itt láttunk egy kotlóst és lovakat is, meg távolról egy hatalmas nyárfát.

Innen Kősziget felé vettük az irányt, természetesen földutakon: gabona és napraforgótáblák között. Kőszigetre érve pihenőt tartottunk, és mert a túrán résztvevők közt akadt aki régebben itt élt, meséltek az akkori időkről.

Ezután továbbhaladtunk a jó öreg 4231-es úton néhány-száz métert Gyoma felé, majd a Varsány-háti dűlőn át Kéthalom felé kanyarodtunk.

Az úton sokféle állatot láttunk: nyulakat, őzeket, fülesbaglyot, kócsagot, sáskát, stb…

Néhány kilométerrel a Dévaványa-Körösladány közti kövesút előtt az egyik túrázó defektet kapott; fel sem lehetett pumpálni a biciklijét, de szerencsére nálam mindig akad gumijavító készlet. Az viszont gond volt, hogy szerszámok nem voltak nálam, csak egy 15-ös villáskulcs, ami a mountain-bike kerék leszedéséhez elég, de a 28-as kerékpárnak a kónusz-rögzítő csavarjához kellett volna egy tízes kulcs vagy egy kombinált fogó is.

Így tehát a kereket nem leszedve, a belsőgumit kihúzva ragasztottuk meg a lyukat — nem túl nagy sikerrel — mert ugyan a kereket így már fel lehetett pumpálni, de pár perc alatt leeresztett. Ezért a pórul járt résztvevőnek sűrű pumpálgatással kellett eljutnia a kövesútig, ahová érte jött egy ismerőse kocsival.

Itt a csapat kettévált: néhányan szintén a kövesutat választva elindultak Dévaványa felé, a többiek, nyolcan meg az ellenkező irányba kamillát (szíkfüvet) szedni. A kamilla-mező nem nagyon látszott az útról, de az illata alapján hamar megtaláltuk. Én nem szedtem, nekem nő itthon a kertben. 😉

Miután összejött a szükséges mennyiségű virág, elindultunk az utolsó megállónk felé: a Porkoláb tanyáról látott hatalmas fához.

Hét óra körül értünk vissza Ványára sok kelleme élménnyel (és a szeles idő miatt némi izomlázzal) gazdagodva.

Végül a fényképek:

Térképre rajzoltam a körül-belüli útvonalunkat, nagyjából 25 km lehetett a túra:

tura-utvonal

Vélemény, hozzászólás?