Energiafűz

Egy hónapja rendeltem száz darab (ez a minimum rendelhető mennyiség) energiafűz-vesszőt, mert az udvarom igen alacsonyan fekszik, és nyáron nagyon fenn van a talajvíz: a sok fűzfa pedig – legalábbis remélem 😉 – annyi vizet el fog párologtatni, hogy később nem fog kipusztulni a vetemény.  Aztán ha a fák már nagyok lesznek (2-3 év múlva) lesz tüzelőm is; közben persze új fákat is ültetek.

Ma jött meg a csomag, íme:

Mit kell tudni az energiafűzről, azaz a „Salix Viminalis Gigantea„-ról?

  • Naponta 3 cm-t is nőhet
  • Kifejlett korában napi 15-20 liter vizet képes elpárologtatni
  • Acetil alkohol tartalma miatt igen jó a fűtőértéke (4900 kcal/ kg)
  • Szintén emiatt az állatok nem eszik meg (rossz íze van ;-))
  • Jó mézelő növény
  • Semlegesíti, feldolgozza a talajban lévő szennyvizet
  • Kedvezőtlen körülményeket (rossz minőségű talaj) is jól viseli

 

Kaszaüllő

Reggel – amikor a leendő tyúkudvarom helyén egyengettem a földet – egy rozsdás vasdarabot találtam. Olyan alakja volt, mint egy nagy és rövid szegnek. Félretettem, és később megkérdeztem apámtól, hogy mi lehetett, hát egy kaszaüllő. Ezt az üllőt beleverték egy fatuskóba, és ennek a tetején kalapálták vékonyra a kasza élét.

Ilyen volt amikor megtaláltam:

És ilyen lett drótkefézés után:

Mivel jól néz ki (és jó nehéz is ;-)) papírnehezéknek fogom használni. 🙂

A Vénusztól a sci-fi-ig

Tegnapelőtt, amikor hazafelé jöttem, már vagy fél órája lement a Nap, és a Holdból már majdnem a fele látszott, a hold alatt meg az Esthajnalcsillag, azaz Vénusz. Egy fás részen olyan jól nézett ki az egész, hogy megálltam lefényképezni. Persze a telefonom csak VGA felbontású, nagyon rossz minőségű képet csinál, a Vénusz nem is igazán kivehető rajta. (Ott lenne a Hold alatt, picivel jobbra, éppen a fák fölött, abban a V-alakú mélyedésben. ;-))

A híradó után (este hétkor)  akartam feltölteni a képet, de csak ránéztem a wikipédiában, hogy valóban a Vénusz-e az a „csillag”, amit annak gondoltam. (Igen, valóban az. :-)) Ott a cikk alatt fel voltak sorolva az űrszondák, megnéztem azokat is. Persze a cikk olvasása közben is nyitogattam további lapokat a háttérbe középső gombbal, pl.: a Ceres linkjére is rákattintottam. A Ceres lapján megemlítették a Dawn űrszondát, ott az ionhajtóművet, ott a Deep Space-1-et és a Hayabusa-t, stb… 😀

A lényeg, hogy a Ceres wikipédia oldalán a Megjelenése a kultúrában fejezetben megemlítették Larry Niven-t. Ő egy amerikai sci-fi író, akiről még sose hallottam. Jókat írnak róla, a könyvei is jónak tűnnek – a hosszú hétvégén sem fogok sokat aludni… 🙂

Áramszünet

Ezt a bejegyzést amolyan bevezető-féleségnek szánom későbbi bejegyzéseimhez, amik talán nem lennének majd teljesen érthetőek az előzmények ismerete nélkül. Kicsit hosszú lesz – nem egyszer el is fogok kanyarodni a témától – de végül eljutok a címben is említett mai napi áramszünetig ;-).

2007 júniusában a Szuperinfóban találtam egy álláshirdetést, mely szerint Gyomaendrődön, a Turul Cipő Kft. „könnyű fizikai munkára” keres valakit. Átbicikliztem Gyomára, jelentkeztem, felvettek: azóta is ott dolgozom. No persze nem mint cipész, hanem csak mint betanított munkás.

A „könnyű fizikai munkához” visszatérve: Azért volt már rá példa, hogy vasbeton gerendákat vagy sokmázsás gépeket kellett pakolászni egész nap… 😉

Szép és jó volt minden: volt munka, meg is fizették. Egy év múlva hitelt vettem fel, s vettem egy házat.

Svájci frank alapú hitelt. Akkor egy frank 160 Ft körül volt. Most 212. Akkor jó ötletnek tűnt…

Ezután kezdődtek a bajok. Jött a gazdasági válság – és a Turul Cipőhöz igazgatóhelyettesnek Bíró Zsolt. A  cégnél – a vezetőséget leszámítva – senki sem tudta, hogy kicsoda. Az interneten rákeresve csak egy helyen szerepelt együtt a Turul Cipővel: a szcientológus listán… Változásokat hozott az addigi kiszámítható és ésszerű rendszerbe. Voltak látható változások is, pl.: Hogyan is tudtunk azelőtt, a szemeteskukáknak használt hordókra ragasztott piros alapon fekete „SZEMETES” felírat nélkül meglenni? Vagy hogyan is tárolhattuk addig az oszlopok között a becsomagolt papucsokat az „IDEIGLENES KÉSZÁRU RAKTÁR” tábla nélkül?

Érezhető változások is voltak. Például ettől kezdve levonták a szüneteket az órabérből. Reggeli, tízórai és ebédszünet – 50 perc. A dohányzók még rosszabbul jártak, nekik még 20 perc levonás.

Egyéb változások is voltak, de jobb semmi sem lett. Aztán Bíró Zsolt hirtelen eltűnt. 2009-ben már senki sem látta.

Élőben. Ugyanis a TV-ben is szerepelt, bár kitakarva, de felismerhetően: Milliókkal csalt a hitelközvetítő. Olvasni is lehetett róla: Pénzük és házuk is ráment a szcientológus csalóknak bedőlő nyugdíjasoknak.

A bajok változások nem tűntek el vele együtt.

Azóta eltelt újabb két év. Megint változások vannak.

[hidepost=0]A múlt hét óta darabbérre tért át a cég. Ezzel még nem is lenne baj, ha nem lennének olyan dolgok, mint pl.: a mai áramszünet. Még a múlt héten közölték velünk, hogy ma, kedden délelőtt áramszünet lesz, ezért déltől este hétig lesz a műszak. Sajnos valamit félreérthettek: délelőtt volt áram, délben ment el. ;-P Nem is jött vissza fél kettőig. Addig ott kellett várni. A cég vezetője azt tanácsolja „addig beszélgessünk”. Darabbérben… [/hidepost]

Baleset

Ma reggel munkába menet Gyoma előtt láttam hogy valami sárgán villogott a hídon, a híd előtt meg két kocsi várakozott. Gondoltam takarítják a hidat, és arra várnak. Fékeztem hát, csakhogy az egész úton most először, így nem sejtettem, hogy az utat tükörjég borítja. A bicikli kicsúszott alólam, és biciklistől csúsztam háton fekve vagy négy métert. 🙂 Szerencsére éppen nem jött mögöttem semmi, meg sem ütöttem magam, a biciklin meg látszólag nem esett nagy kár, csak a hátsó villogó műanyagja jött le a helyéről.

Felálltam, lámpát összeszedtem,  indulnék tovább, de a lánc is leesett (a lánc felőli oldalára esett a bringa, a láncon és a váltón csúszott). Ekkor ért mögém egy autó, a hídon átmenni nem tudott, ez nekem jól jött, mert a lámpája fényénél fel tudtam rakni a láncot. (A láncot két napja zsíroztam be, jó alaposan. Addig rozsdás volt, de kattogott. Mindig akkor történik valami olyasmi, hogy a lánchoz kelljen nyúlnom, amikor éppen jó zsíros/olajos… ;-))

Áttoltam a biciklit hídon, mert akkorra már észrevettem, hogy a villogás egy autó vészvillogója,  ami szintén megcsúszhatott a híd közepén és nekiment a híd oldalának. A híd fém és műanyagdarabkákkal volt borítva, a kocsinak a jobb első kereke fel volt hajolva, az eleje nagy része hiányzott. Egy autó – az ami korábban világított nekem – megelőzve a többit, átment a hídon, végig maga előtt tolt egy lökhárító-darabot.

Amikor átértem, felültem, és haladtam is pár métert, amikor újra leesett a lánc, csakhogy most szó szerint. Ugyanis miután megálltam, hogy felrakjam, nem találtam sehol. 😀 Visszagyalogoltam pár métert, de a sötétben, a sáros úton nem találtam meg. Így hát toltam a biciklit a munkahelyemig (A Google Maps szerint 1,3 km-t).

Délben egyik munkatársam – aki kocsival jött – ment a postára, és egyúttal elvitt egy kerékpár szaküzletbe, ahol vettem új láncot és lánckereket is; úgyis eljött már az ideje a cserének.

Délután meg kigyalogoltam a gyomai vasútállomásra (kb. 3 éve jártam ott legutóbb) , azóta átépítették az egészet. Nagy élmény az aluljáróba levinni és onnan felvinni a biciklit a lépcsőn… 😛

Ványán az állomás ugyanolyan volt mint régen (és ugyanolyan messze is van, a Google szerint 3,1 km-re. :-().

Tyúkól – 01

Réges-rég (tavaly, 2010 elején ;-)) elhatároztam, hogy tyúkokat fogok tartani. Na persze nem megenni, hanem a tojások miatt. Ez azóta is csak elhatározás maradt, egészen múlt hét vasárnapjáig, akkor ugyanis kezdetét vette a „tyúkól-projekt ” azzal, hogy Attila öcsémnek adtam az udvaromon lévő régi disznóól tetejének egy részét. A disznóól hullámpalával volt borítva, nekem nem kellett, ő meg műhelyt épít, arra jó lesz. A disznóól fedetten maradt kisebbik részéből lesz a tyúkól, a tetőtlenített részéből (ami vastag vasbeton fallal van körülvéve) és az előtte lévő „dombból” pedig a tyúkudvar. (A „domb” a házamból kibontott vályogtörmelékből van, teljesen benőtték valami bokrok, amik mostanra elszáradtak, azokat kiszedtem, mennek a komposztba, a dombot pedig majd még elegyengetem.)

Ma apámmal lebontottuk a palátlanított tető vasszerkezetét, ebből majd kerítésoszlopok lesznek. Íme pár kép, a korábbi és a jelenlegi állapotról:

Hozzáadtam pár új képet: elkezdtem elegyengetni a „dombot”; a leendő tyúkudvar magasabban lesz, mint a tyúkól, ezért körberakom téglával, így a téglatörmeléktől is megszabadulok, és az udvar is jól fog kinézni. 🙂

Lánckerék

Reggel Gyomára menet akkora szembeszelem volt, hogy a biciklim félút körül elkezdett „szalajtani” . Eleinte szakaszosan, minden negyedik-ötödik hajtásra ugrott egyet a lánc, később már szinte folyamatosan. A fő probléma az volt, hogy a váltó az ütközőcsavarjaival rögzítve van (nem használom, elől a lánc mindig a legnagyobb, hátul a legkisebb lánckeréken van), így a másik lánckerékre való váltást „manuálisan” kellett véghezvinni: kézzel átrakni a láncot egy nagyobb lánckerékre.

Itthon kiderült, hogy mi volt a hiba: a már amúgy erősen elkopott hátsó lánckerekén a túlzott megerőltetés hatására elgörbültek a fogak, és ezért kezdett szalajtani:

Monitor

Tünde húgom monitora elromlott, a kék (és néha a zöld) szín is eltűnt. A monitor „ütögetése” időlegesen megoldotta a problémát, de végül csak szét kellett szedni. A fő gond ezzel az volt, hogy az érintkezési hiba a képcső hátulján lévő kis panelen volt, közvetlenül a videó-kártyától jövő vezeték csatlakozójánál, azonban ezt a panelt egy árnyékolásul szolgáló fémdoboz borította, ami több (sok :-P) helyen a panelhez forrasztottak. A doboz eltávolítása után nem látszott a hiba, ám nagyítóval megvizsgálva a csatlakozót, az első három forrasztás körben el volt repedve. Újraforrasztottam, és a monitor már órák óta gond nélkül működik.