Személyes blog, helyszín: Dévaványa és környéke
és az ő tanult rágcsálói címmel jelent meg nemrég magyarul egy Pratchett regény. Mielőtt megveszek egy könyvet, kicsit utánanézek. A Wikipédiában a Fantasztikus Maurícius a korongvilág-regények között szerepelt, és a nem a korongvilág-sorozathoz tartozó regények között is. Ezt a szerintem logikai ellentmondást a Librinél a könyv fülszövege feloldotta: „A Korongvilág minden városában ismerik a…”
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy közösségi könyvcserélő oldal: a Rukkola. Igazából még most is van, de miután elpasszoltam a fölösleges könyveimet és happoltam helyettük másikakat, már vagy fél éve be sem léptem.
Terry Pratchett legújabb magyarra fordított műve a Carpe Jugulum (magyarul kb. „ragadd meg a nyakat”) megint egy remek alkotás. Magrat és Verensz nemrég született gyermekük névadó ünnepségére meghívnak mindenkit, beleértve néhány vámpírt is az egyik szomszédos országból. A ceremóniát a „hatalmas” Om isten egyik fiatal papja vezeti, aki nem túl népszerű a boszorkányok körében, az Omniai boszorkányégetések miatt. 😉 Ráadásul Wiharvész Anyó meghívója is elkallódik…
Később lesz még több vámpír, egy Igor nevű púpos, használt-testrészekből összefércelt szolga, Hodgesááá pedig ideiglenesen szert tesz egy főnixre. 🙂
Végre sikerült elolvasnom Terry Pratchett Kallódó Kontinens című, a Korongvilágon játszódó regényét. A regény az „Érdekes idők” folytatása, ami úgy végződött, hogy Széltoló egy isten(nő)i beavatkozás miatt nem a Láthatatlan Egyetemre, hanem a korongvilág rejtélyes Xxxx nevű kontinensére teleportálódik.
Itt aztán megint meneküléssel tölti ideje nagy részét, és közben mintegy mellékesen megmenti a világot. Eközben a LE varázslói őt akarják megmenteni, de véletlenül megváltoztatják a történelmet. Persze a végén minden jóra fordul, és ehhez még Maxwell Lenyűgöző Szeparátorát, vagy Bonza Charlie Fájintos Szitáját sem kellett bevetni. 😉