Tegnap elkezdtem kibontani a konyha és a nagyszoba közötti válaszfalat, ami egyben valami téglakályha-szerűség is volt (nincs semmi szigetelése és nagyon vizes, a helyére normális válaszfalat építek betonalapra). A tűztér alatt volt egy kis körbeépített üreg, nyilván azért, hogy oda hulljon a hamu, és annak az alja megütögetve úgy kongott, mintha valami üreg lett volna alatta.
Haza is szaladtam fényképezőgépért meg lámpáért, hátha valami „kincset” rejtettek alá vagy száz éve, de nem. :’-( Még csak üreg sem volt alatta, hiába volt olyan hangja. (A lottón se nyertem, úgyhogy holnap csak menni kell dolgozni. ;-P)
Aztán a falbontással is leálltam, mert észrevettem, hogy kikeltek a rozsdafarkú fiókák amik az éppen bontott falban lévő ajtótok fölött fészkelnek (a fal túloldalán), és amíg ott vagyok, a szüleik nem merik etetni őket, csak idegesen „kattognak”.
Úgyhogy inkább a leendő fürdőszobám falán tapasztottam be a réseket. A simaság nem lényeg, hiszen úgyis gipszkarton lesz a vályogfal előtt.
Csak érdeklődnék, hogy a vályogfalnál, hogyan sikerült a gipszkartonozást megoldani?
Sehogy. Az aljzat ki van betonozva, szennyvízcsövek a helyükön, a plafon hőszigetelve, de gipszkarton még nincs fenn sehol. Talán a jövő hónapban.