Szerettem volna chilit termeszteni magamnak, magról – mert a környéken nem lehet palántát kapni -, de a chili hosszú tenyészidejű, úgyhogy korán el kell vetni, hogy még a hideg előtt beérjen, viszont a tél végén/kora tavasszal nincs elég fény, a palánták megnyúlnak és gyengék lesznek. A megoldás a mesterséges fény, de a „gyári” növénynevelő lámpák drágák, ezért inkább összeraktam magamnak.
Vásároltam két db 20 wattos COB LEDet és két darab processzor hűtőbordát (ventilátorral), ez kb. 4000 Ft volt. Felhasználtam még hozzá némi vezetéket, néhány csavart, meg egy régi telefon usb töltőjét.
Felhasznált szerszámok: forrasztópáka, (pisztoly)fúró, ragasztópisztoly, pontozó, vékony alkoholos filc.
A LEDet a hűtőbordához fogtam, berajzoltam a furatok helyét, plusz egy furatot a vezeték rögzítéséhez (ami azért kell, hogy nehogy letörjön a LED paneljéről a forrasztás mozgatás hatására).
A berajzolt helyeken bepontoztam, majd kifúrtam 2,5-ös fúróval. Hűtőbordát fúrni nagy élmény, amint átér a fúró, megakad a bordákban és eltörik, szóval az első furat után már óvatosabb voltam. 😅 Nyilván egy ütközővel rendelkező állványos fúróval lenne célszerűbb fúrni, de szegény ember vízzel főz.
Tehát egy törött fúrószárral és öt furattal később jöhetett a menetfúrás M3-as (gépi) menetfúróval, természetesen azt is a pisztolyfúróval, de azzal nem volt gond.
Ráforrasztottam a vezetékeket a LEDre, majd miután alaposan bekentem a hátulját hővezető pasztával, rácsavaroztam a hűtőbordára. Az ötödik furathoz egy kis lemezdarabbal rögzítettem a vezetéket elmozdulás ellen, és egyúttal ide kötöttem be a védőföldelés vezetékét is. Ezt mindenképpen be kell kötni, a LED közvetlenül 230 voltról megy, ráadásul nedves, párás környezetben (növények fölött). A forrasztásnál akár véletlenül is hozzá lehetne érni a feszültség alatti pontokhoz, ezért ott melegragasztóval befedtem a veszélyes részt.
Eljött a próba ideje. Áramot adtam neki, és vakító lila fénnyel világított. Bekapcsolva hagytam pár percig, és kezdett elég meleg lenni a hűtőborda, ezért ráraktam a ventilátort is. A Venti 12 voltos, de működik az usb töltő 5 voltjáról is, csak lassabban forog. Ide viszont elég a lassú fordulat: így már nem melegedett a kellemesen langyosnál melegebbre.
Összeraktam egy másikat is, majd ki kellett találni, hogy rögzítsem. A palántanevelő dobozom tetejére tettem egy megfelelő méretű OSB lapot, vágtam rá két téglalap alakú nyílást a két LEDnek, ügyelve, hogy maradjon oldalt fél-fél centi hely, majd két-két lemezdarabbal rögzítettem a hűtőbordákat. Összekötöttem, és azóta is – lassan fél éve – napi 10-12 órán át üzemel.
A palánták szépek lettek, és néhányat a palántanevelőben hagytam, hogy megnézzem elég-e a fény a terméshez is. Tegnap vettem észre, hogy már kezdenek pirosodni a habanerok. 😀
És azóta már készül az új, nagyobb és jobb palántanevelő szekrény.