Komposzt 2022

Át kellett már rakni a komposztot, és ha már úgyis “hozzá kellett nyúlni”, az új helyére összedobtam hulladék anyagokból egy komposztálót (mert a komposzt eddig csak egy kupacban volt a kert szélén), így már néz is ki valahogy.

Komposztáló házilag

A komposzt régi helye alól meg összeszedtem a jó tápanyagdús, porhanyós földet, és elhordtam krumplit vetni bele. A múltkori módszert alkalmazom, mert bevált: Nem ásom fel a földet, csak lenyírom a füvet, odaöntök egy vödör komposztot, belevetek 3 szem krumplit (két szépet, meg egy fonnyadtat, hátha az is kinő, de ha mégsem sincs gond), majd betakarom fűnyesedékkel.

A komposztba főleg lenyírt fű van, faágak, konyhai hulladék sajnos kevés, és ki is volt száradva, de majd jól belocsolom időnként.

Alsóban az élet, eredmény

Előzmények itt.

Megkaptuk az eredményt:

alsóban az élet oklevél

A lebomlási érték alapján sorba rendeztük a beérkezett mintákat három különböző osztályozás kategóriái szerint (i) megyénként, (ii) földhasználat, illetve (iii) talajtípus szerint. A sorbarendezett bomlási értékeket mindhárom osztályozás kategóriái szerint négy-négy, egyenlő darabszámú halmazba, úgynevezett kvartilisekbe (Q) osztottuk. A Q1 azt jelenti, hogy a kapott bomlási érték a felső 25%-ba tartozik, tehát az adott kategóriában a legjobban lebomlott alsók közé tartozik, míg a Q4 az alsó 25%-ot jelenti, azaz a legkevésbé lebomlottak halmazát.

Az enyém Q1, tehát elég jó a talaj az elásás helyén. 🙂

Fóliasátor “foltozás”

Idén újra használni akarom a fóliasátramat, de már eléggé megviselt állapotban volt, ezért elkezdtem a rendbehozását még a vetési időszak előtt. A sarkain kicsit el van töredezve a fólia ahol a vázat borító slaghoz ért, de máshol még teljesen ép, úgyhogy meghagytam, és inkább belől felszegeltem egy újabb réteget, azaz már majdnem teljesen körbe dupla rétegű, és a két réteg fólia között 2-5 cm légréteg van.

Bevittem a hordót, majd megtöltöm vízzel, éjszakánként segít majd fagypont fölött tartani a belső hőmérsékletet. Az ablak felőli oldalra kell még fólia, ablakot is csinálni kell rá, mert most csak be van fóliázva a keret, és az ajtón is hiányzik a belső réteg.

Folytatás lesz, amint haladok vele.

Kerti kocsi 1 – vasalt kerék

Kaptam néhány szál vascsövet, úgy döntöttem, egy kerti kocsit készítek belőle, hogy ne talicskával kelljen a levágott füvet, komposztot, földet, vályogtörmeléket, stb… az udvar egyik végéből a másikba szállítani. A terv az, hogy egyúttal fűnyírótraktorra akasztható pótkocsiként is tudjam majd használni.

Fából vaskarika, vagyis gumiból vasabroncs.

A kerethez volt anyag – a csövek – de miből legyen a kereke? Elég hepehupás az udvar, tehát nagy kerék kell, és sok a vadrózsabokor (amiknek a levágott tüskés ágait szintén a kocsival szándékozom hurcolászni), ezért légtömlős kerék nem jöhet szóba. Van néhány fölös biciklikerekem (mountain bike kerekek), ezek pont jók lennének, de gumi nélkül. Sajnos a kerék pereme vékony lemezből van, és jól belesüllyedne a talajba, ezért laposvasból kapott egy abroncsot, így elég jónak tűnik:

A képeken még hegesztés előtt:

A laposvasat és a kereket átfúrtam hét helyen (a nyolcadik, vagyis inkább az első a szelep helye volt), majd kapupántfejű csavarokkal összecsavaroztam. Végül a laposvas két vége össze lesz hegesztve.

Így készült videó:

Alsóban az élet, kiásás – Dévaványán

Eltelt a 60 nap az elásás óta, a Talajtani Intézet kiküldte a kiásás instrukcióit:

alsóban az élet - Dévaványán

Május 5-én ástam el a bugyit, azóta 65 nap telt el, úgyhogy már ma kiástam:

Nem jelöltem meg, hogy hova ástam el, akkor is készült videó és fényképek, azok alapján könnyen beazonosítható volt az ásás helye:

alsóban az élet - kiásott bugyi

Szétvágtam, kiterítettem, lefényképeztem. Így szemre kb. 30-40%-a tűnhetett el a bugyinak.

A közeli képen jól látszik, hogy a szövet anyagában lévő 5% műszál vékony hálóként megmaradt, ahol a pamut lebomlott:

alsóban az élet - bugyi, műszál

A kérdőívet kitöltöttem, a fényképet feltöltöttem, már csak a kutatás eredményeire kell várni. 🙂

Alsóban az élet – Dévaványán

Alsóban az élet - bugyi a földben

Az ELKH ATK Talajtani Intézet kora tavasszal egy érdekes közösségi tudomány programot indított, “Alsóban az élet” címmel. Egy külföldön már alkalmazott módszerről van szó, melynek során egy pamut alsóneműt elásnak egy ásónyomnyi mélyre, majd két hónap múlva kiássák, és az alsónemű lebomlásának mértékéből lehet következtetni a talaj minőségére – hiszen minél több a szerves anyagok lebontását végző élőlény a talajban, annál kevesebb marad a bugyiból.

Alsóban az élet

És hogy miért pont bugyit kell elásni? 🙂 Viccesebb mintha egy egyszerű téglalap alakú szövetdarabról lenne szó, felkapja média, így sok emberhez eljut, sokan résztvesznek a kutatásban.

Be is vált a dolog, 677 településről 1193-an jelentkeztek. Amikor én jelentkeztem, április 9-én (egy Telex-cikkben olvastam a kísérletről), már volt egy kis piros pötty Dévaványa helyén a térképen, tehát a városból más is jelentkezett. Ez már későbbi térkép:

Ma reggel kaptam meg a bugyit, már el is ástam a facsemeték közzé:

Folytatás két hónap múlva, a kiásásnál. 🙂

Fóliasátor – 8 hónappal később

Tavaly nyáron, kb. 8 hónapja készült el a kis fóliasátram, lassan eljön a palántázás ideje, így szemrevételeztem, hogyan bírta a telet.

Házilag épített fóliasátor télen

Működni működik, amikor kint mínusz 2-3 fok volt, a sátorban majdnem 10°C:

Házilag épített fóliasátor téli hőmérséklet

Van bent egy 200 literes hordó, kb. félig vízzel, ennek csak a teteje fagyott be néha, a hidegebb éjszakák után. Valami magok valahogyan belekerültek a hordóba, mert van benne egy csomó apró növény:

A fél hordónyi víz a hőtehetetlenségével valamennyit segít éjjelenként fagypont fölött tartani a fóliasátor belső hőmérsékletét.

A fólia érdekes módon nem ott sérült meg, ahol a vas hozzáért (ott csak befogta a rozsda), hanem ahol ráfeszült a hegyes részektől védő slagra:

Egészen megváltozott az anyaga, porrá is lehet törni. Talán nagyon felmelegíti a Nap a sötétzöld gumicsövet, és a hő miatt megy tönkre a fólia? Vagy a meleg hatására kipárolog a csőből valami anyag, és az öregíti el? Ezt még ki kell kísérletezni, de egyelőre marad rajta így, ennél nagyobb rés is van, pl. az ajtó mellett.

Paradicsom, uborka, tök és dinnye mellett császárfával is fogok próbálkozni, és a fólasátor mellett szabadföldbe vetve is.

Folytatás itt

Csigapajzs 3.0

A csigapajzs remekül bevált (bár egyszer egy özönvízszerű eső simán kimosta belőle az összes sót, de a növényt nem zavarta, újratöltve azóta is csigamentes).

Csigapajzs, palánta.

Lassan már fölösleges is, de leszedni nem lehet, csak ha roncsolnám vagy a pajzsot vagy a növényt. És persze ugyanebből kifolyólag egy már ekkora növényre sem lehetne rátenni.

Ezért elkészítettem a csigapajzs 3.0-ás verzióját. Ez nagyjából ugyanaz mint a korábbi, csak kétfelé lehet szedni a tetőt és az alsó gyűrűt is.

Az összeillesztés is nyomtatószál-darabokkal van megoldva: az egyik oldalba beleragasztva, a másikból kihúzhatóan. Közben eszembe jutott, hogy lehetett volna nyitható is. Na majd a következő verzióban… 🙂

Csigapajzs

A meztelencsigák megeszik a palántáimat, még mielőtt annyira megerősödhetnének, hogy túléljék 1-2 levél lerágását, így kellett valami megoldás. A Tinkercad és a 3D nyomtatóm segítségével megalkottam a megoldást: a csigapajzsot. Ma éjjel kiderül, hogy túljutnak-e rajta a csigák. (Tesztből kiültettem egy másik ugyanolyan palántát is védelem nélkül).

A peremes gyűrűt sóval megtöltve a csigák nem tudnak átmászni rajta. Van egy felső, kicsit szélesebb gyűrű is, ami az esőtől véd a só kimosódása ellen. A kész csigapajzs 1.0-ás verziója ilyen lett:

csigapajzs, a palántákat védi a csigáktól

Közben már rájöttem, hogy lehetne min javítani, így készül a csigapajzs 2.0. 🙂

Ez meg egy videó az egészről:

Közben elkészült a csigapajzs javított változata, amit fel is töltöttem a Thingiverse.com-ra. Innen lehet letölteni: csigapajzs