Szerző: Kasza Zsolt

A nevem Kasza Zsolt, a békés megyei Dévaványán élek.
Beküldve:

Raktár

Januártól kezdve talpraktárosként, február elejétől pedig ragasztóraktárosként is tevékenykedek a Turulnál. Ma volt egy „Raktárkezelési továbbképzés”, amin többek között az is kiderült, hogy a munkám pontos megnevezése az „alap- és segédanyag raktáros”.

Ja igen, és az általánosan elterjedt nézettel ellentétben nem kifestőt, hanem egy ahhoz hasonló kiadványt kaptak a résztvevők (így én is), amit Hunya úr pár éve egy Karácsony előtt adott mindenkinek. Előkerestem a régit is:

szci-kiadv

[hidepost=0]

A gyűlés utáni szünetben rákerestem a füzet szerzőjére, Piroska Gyulára, hát mit ad Isten, ő is szerepel a szcientológus listán… 😉

[/hidepost]

Ez pedig az alkalomhoz illően egy raktáros részlet az az egyik kedvenc sorozatomból, a Terminátor: Sarah Connor krónikáiból: http://www.youtube.com/watch?v=qP3CpUy3Em0 (Az elején a WC-s rész csak annak jelent valamit, aki látta a korábbi részeket is. ;-))

[hidepost=0]

A lényeg: Visszatértek a Tánczosék. Már egy jó ideje. Hunya úr valamilyen pénzügyi-tanfolyamra jár, hátha attól jobb lesz a cégnek. A Tánczos felesége meg a Turul új könyvelőjét oktatja, hogy a cégnek is jó legyen, meg a NAV-nak is.

A gyűlésről: Összecsődítették a Turul összes raktárosát (a Ványaiakat, a fatelepét, a szabászatét, tüzödéét, Karcsit, Pista bá-t, Kazár Józsit és engem). Ott volt még a Tibi, Hunya felesége, a volt felesége, meg a Tánczos is. Százhuszonkét percig tartott a „továbbképzés”.

Ezentúl minden nyilván lesz tartva valamilyen raktárban. A gépek, eszközök is. Pl.: a cérnák meg a tűk mind a tüzöde raktárához fognak tartozni. A gépek és szerszámok egyelőre Kazár Józsihoz tartoznak majd, amíg ki nem nevez valakit. A tüzöde és az alja közt is lesz egy félkészáru-raktár, Pista bá lesz a raktárosa.

Mindent csak kétpéldányos bizonylattal lehet majd kiadni. A raktárosoknak teljes anyagi felelősséget kell(lene) vállalniuk. De mivel a bőrraktár kivételével mindenhová az mászkál be, aki csak akar, ez nem aratott túl nagy sikert. ;-P

Mindent újra kell leltározni. Talpakat, bőröket, fatelepen a fákat, tüzödében a cérnát, tépőzárat, stb…

Minden raktárosnak ki kell tölteni egy „Elméleti ellenőrző lap” -ot, meg van egy „Gyakorlati ellenőrző lap” is. Hát kb. ennyi.

Ja, azt még mindig nem tudom, hogy mennyi lesz a fizetésem… Hétfőn huszadika, de fizetés péntek előtt nemigen lesz. Akkor kiderül. Nem igazán lenne nagy poén a 420 Ft-os órabér az egész napos rohangálás/cipekedés/nyilvántartás vezetése/felelősség vállalásért cserébe…

[/hidepost]

Beküldve:

Ő és Az

Tegnap olvastam egy weboldalon Mónus Miklós: Ő és Az című sci-fi regényéről, ma délutánra végre sikerült hozzájutnom, el is olvastam. Jó könyv, ajánlom minden sci-fi rajongónak.

A történet pár-száz év múlva a jövőben játszódik, az emberiség rádiójeleket fog egy távoli csillag felől, de az odaküldött felderítő űrhajók feladatuk végrehajtása nélkül térnek vissza, és a memóriájukból hiányzik minden ott rögzített adat; (az emberi utast is szállító űrhajó számítógépe pedig nem ébreszti fel a célnál a hibernált személyeket).

Egy új űrhajót indítanak útnak, ami a fejlett mesterséges agy mellett egy balesetben „meghalt” három éves kisgyermek agyával is rendelkezik. Az űrhajó indulásakor még sem a biológiai, sem a gépi agy nem tudnak egymás jelenlétéről…

Beküldve:

Komposzt-átrakás

Tavasszal paprika és paradicsompalántákat szeretnék nevelni, de addig is, hogy kihasználjam a virágládákat, retket vetek, és egyúttal kísérletezek is, hogy milyen talajban fejlődnek jobban. Ki akarom próbálni a komposztomat is, úgyis át kell rakni időnként, így hát reggel nekiláttam.

Először is leemeltem a rácsot a komposztról (rácsos komposztálóm van, egy betonrácsból hajlított henger), arrébb raktam, majd átlapátoltam a komposztot az új helyre. Ez így leírva egyszerű, de egész délelőtt eltartott. 🙁 A rácsot fogta a köré nőtt fű, ezért ki kellett szabadítani sarlóval. Aztán a komposzt tetején a föld össze volt fagyva, így fel kellett ásni, ráadásul a tetején és a szélén lévő széna nem bomlott le annyira, mint alól és középen, úgyhogy ásni/lapátolni sem volt könnyű, de végül is sikerült:

komposzt-1
komposzt-2
komposzt-3
komposzt-4
komposzt-5
komposzt-6
komposzt-7

„Ez jó mulatság, férfi munka volt!” 😉

Beküldve:

Durrdefekt

Reggel szokás szerint kerékpárral indultam munkába, de nem jutottam messzire, csak a „buszpályaudvar” elé, amikor a hátsó keréken valami erősen súrolni kezdte a sárvédőt. Leszálltam, megnézem, hát egy dió nagyságú fekete gumó volt a gumin. Nyomogatom: összenyomható. Azt hittem először, hogy valami szurokdarab vagy hasonló, de a durranás után hamar rájöttem, hogy a belsőgumi lehetett… 😛

lyukas külső
lyukas belső

Nem volt mit tenni, elindultam visszafelé, tolva a biciklit. Szerencsére csak pár-száz métert kellett mennem, mert Attila öcsém éppen kikísérte a barátnőjét a buszhoz, megkértem, hogy hazafelé vigye már a biciklimet is. (Később felhívott, hogy gumit vegyen-e; ez jó ötlet volt, úgyhogy holnap gumicsere.)

Én meg szégyenszemre a Turulos busszal  mentem be, az elmúlt négy és félév alatt ez volt az első ilyen alkalom. A Turulnál egész nap ezzel ugrattak, hogy „még a rádió is bemondta”, meg „fel kellene venni videóra”, stb… (Ugye Tündi? ;-))

Amúgy pedig huszadika van. [hidepost=0]Szokás szerint fizetés majd valamikor a jövő hét közepe fele várható legkorábban. És bónuszként jövő hónaptól kezdve nem csak a talpraktárat, hanem a ragasztóraktárat is nekem kell  felügyelnem. (Nem mintha eddig nem én pakolásztam volna az alkalmankénti fél tonnányi ragasztót, csak most már enyém lesz a papírmunka és a felelősség is…) [/hidepost]

De van azért pozitív esemény is. Ha már úgyis fényképeztem a rovástáblát, csináltam olyan képet is, amivel nevezni lehetett a nagy székely-magyar rovásjátékra, és most olvastam a Facebookon, hogy én is nyertem, mégpedig egy Szilaj dobcsoport: Dobélesztő című CD-t. 🙂

Beküldve:

Commodore-izáció

Nemrég találtam ezt a weboldalt: How to Convert your Photos into Commodore 64 Mode, itt az van leírva, hogyan lehet bármilyen képből (pl.: fénykép, logo, stb…) egyszerűen az ingyenes GIMP képszerkesztő segítségével olyan képet csinálni, ami hasonló ahhoz, mint amit a jó öreg Commodere 64-es számítógép meg tudott jeleníteni.

Fontos, hogy a kép nem lesz teljesen olyan, csak nagyon hasonló, hiszen így csak egyszerűen 160×200-as felbontású és 16 színű C64-es palettával rendelkező lesz a kép, viszont a C64-esen a multicolor módban nem lehetett minden képpont színét egyesével megváltoztatni, hanem karakterhelyenként (8×8 pixel, ami multicolor módban 4×8 pixel, hiszen minden képpont „dupla” szélességű) négy szín volt választható.

Íme néhány, a fenti módszerrel készült kép:

Kamilla
Mézeskalács
Opera logo
Templom

A dévaványai református templom, az Opera böngésző logója, egy mézeskalács és egy kamilla fényképe. 🙂

Beküldve:

Turulos karácsony

Ma van a téli napforduló, a mai éjszaka lesz a leghosszabb, tehát ez az év legsötétebb napja. Mellesleg huszadika már elmúlt.

[hidepost=0]

És a fizetést még nem kaptuk meg, pedig hát „huszadikáig meg fogjuk kapni”…

További esemény, hogy „elő lettem léptetve” raktáros-helyettessé. Ezen poszt korábbi betöltője valószínűleg nem azért mondott fel, mert olyan klassz volt ezt csinálni. Nyilván nem a dobozok pakolgatása a gond, hanem a „rugalmas” munkaidő (ha órákkal a műszak vége után jön a talp, akkor azt meg kell várni), a sok „főnök”, akik egymásnak ellentmondó utasításokat adnak, stb…

Nekem valahogy úgy tűnt, hogy nem arattam túl nagy sikert azzal, hogy a szabadságomat a két ünnep között itthon szándékozom tölteni. Ja, amúgy kb. egy hete már szabadságon vagyok. 😉 Meghagytam decemberre a szabadságaim nagy részét, hogy majd ne a hideg, latyakos, szembeszeles időben kelljen annyit bicikliznem. A 15 napból kaptam tegnap két órát, hogy világosban haza tudjak jönni fenyőt ültetni…

A raktárosságban pozitív, hogy így engem nem érint annyira a pár napja bejelentett, december elsejéig visszamenőleges darabbér-csökkentés…

Mostanában érdekes módon, többen is otthagyták a céget. Olyanok is, akik sokkal régebb óta itt dolgoznak, mint én. Persze ki senkit sem rúgnak, csak valahogy úgy alakulnak a körülmények, hogy az emberek felmondanak…

De hátha lesz jobb. Orbán is megmondta: csak túl kell élni 2012-t. 😛 Nekem is csak ennyi a tervem. Aztán szeptember 16-tól egy új világ kezdődik.  🙂

[/hidepost]

Beküldve:

Fenyő 2011

Idén is megvettem az ilyenkor szokásos fenyőfát, tegnap hazahoztam, és ma délután elültettem a kertben. Sajnos a tavaly ültetett fenyőm elszáradt, így csak kettő van. 🙁

Fenyő
Fenyő

Ma hazafelé nem sokkal elindulás után feltűnt, hogy lapos az első gumim. Így hát itthon fenyőültetés után  gumiragasztás következett. Még szerencse, hogy nem tegnap, a fenyőcipelés közben kellett egész úton hazafelé meg-megállva pumpálgatni… 😉

defekt

 

Beküldve:

Dió

Három éve tavasszal az építkezéshez használt homokban találtam egy kicsirázott diót, valami madár ejthette el (varjú), esetleg a szél fújta át a szomszédban pár tíz méterre lévő fáról. A diót átültettem a kertembe, és azóta szép kis fává nőtt, ez a kép idén nyáron készült:

kis diófa

Ma délután a kapum előtt találtam ezt a diót:

dió

Ezt biztosan madár ejtette le, mert a közeli diófák diói kicsit kisebbek és sokkal kerekebbek. Tavasszal elültetem, addig meg egy virágcserépbe teszem nedves homokba.

Beküldve:

Telitalálat, avagy hogyan készül a lottó ötös

Tegnap az egyik ismerősöm belinkelt a Facebookra egy fényképet, amely egy férfit ábrázolt, amint éppen a telitalálatos ötös lottószelvényt fényképezte tükörből. Gondoltam, hogy a kép hamis, hiszen ha valaki megnyerné a közel kétmilliárd forintos fődíjat, valószínűleg nem nagyon híresztelné, pláne ilyen módon. (Azóta kiderült, hogy a nyertes szelvényt Budapesten vették, a fényképen szereplőn pedig Szeghalom van.)

Így hát kipróbáltam, hogy nekem vajon  mennyi ideig tartana elkészíteni egy ilyesféle képet: kb.: 5 perc. 😀

Szóval íme egy kis bemutató „tutorial”, a lottó ötös készítéséről képekkel.

„Telitalálat, avagy hogyan készül a lottó ötös” bővebben

Beküldve:

Szántott-föld

Már legalább egy hónapja vadásztam valakire, aki felszántaná az udvarom erre kijelölt részét, és hétfőn végre sikerült találnom. (A szomszéd utcában lakik… „Ahol nincs, ott ne keress.” ;-)) Véradás után hazafelé – véradásra mindig kiveszek egy nap szabadságot – kerültem egy kicsit, és megkérdeztem az illetőt, felszántaná-e az udvarom. Ma, azaz szerda reggel kilencre beszéltük meg, el is jött, fel is szántott.

A tízen-évek óta  megműveletlen terület keménysége és a harmattól csúszós fű meg-megfogta a traktort, de azért kb.: egy óra alatt csak fel lett szántva.

Előtte:

szantás előtt

Utána:

szantás után

Idén még jó-pár zsáknyi galambtrágyát szétszórok a felszántott részen, aztán majd tavasszal felkapáltatom (van aki a szántást nem vállalta, mert kisebb traktora van, és csak a tavaly már felszántott földet tudta volna újraszántan, de ajánlotta, hogy felkapálná).