A komposzt és a lábastyúk

Eddig úgy tudtam, hogy a komposztfűtést a keresztes lovagok találták ki, később pedig Jean Pain újrafeltalálta a módszert. Pedig nem így történt. Már évezredekkel, év-tízezredekkel ezelőtt is ismert volt a módszer, miszerint a beáztatott növényi részek bomlása közben fejlődő hő felhasználható fűtésre. Még csak nem is az emberi faj tagjai használták először, hanem „buta” madarak: a lábastyúkok.

A hím lábastyúk ás egy több méter átmérőjű gödröt, telehordja növénydarabokkal (levelek, kisebb ágak), megvárja míg megázik. Ezután a nőstény lerakja a tojásokat, majd a hím betemeti az egészet homokkal:


(A kép ennek a fordítása: http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Malleefowl_Pengo.svg)

A tojásoknak pontosan 34 Celsius fok hőmérsékletre van szükségük, ezért a hím a költődomb közelében marad, és „szabályozza” a fészek hőmérsékletét. Ha túl hűvös van, vagy a komposzt már régi és nem fűt eléggé, akkor megnöveli a hőszigetelő homokréteg vastagságát. Ha meleg van, lekapar a homokból. Állítólag 1 fok pontossággal tudja tartani a megfelelő hőmérsékletet, és előre megérzi az időjárás változását is.

Kapcsolódó linkek:

 

Tojások a homokban

Reggel kicsit összébb akartam kaparni az építkezéshez még tavaly vásárolt – azóta már jelentősen megcsappant – homokomat, hogy elférjen mellette a sóder, amikor is apró tojások bukkantak a felszínre:

A tojásokat óvatosan összeszedtem (tizenegy darabot találtam) és beleraktam egy előzőleg homokkal megtöltött műanyagdobozba, majd még szórtam rá homokot, és az egészet az eresz alatti esővédett, de napos részre raktam:

Nem sokkal később találtam egy másik adag tojást, ezek kicsit kisebbek és sárgábbak voltak az előzőeknél, és „csak” tíz darab volt belőlük:

Ezeket is az előzőek mellé temettem. Kíváncsi vagyok, hogy mi fog kikelni belőlük. Teknős? Talán gyík, vagy valami kígyó?

Magyarország és az ésszerűség

Volt ma egy hír az RTL Klubon, ami szerint egy 20 hónapos kislány súlyos genetikai betegségben szenved, és csak gyomorszondán át tudják táplálni. Lehetne rajta segíteni Németországban, de ez másfél millió forintba kerülne. A családjának erre nincs pénze, az egészségbiztosító meg nem fizeti…

Ezután volt egy másik hír is, hogy a Pécsi Országos Színházi Találkozó-ra most 35 millió forinttal kevesebb pénz jut mint tavaly, „csak” 170 millió… Ilyen hiábavalóságra bezzeg van pénz. (Ha a rendezvénynek lenne értelme és  nyereséges lenne, nyilván nem kellene sokmilliós állami támogatás hozzá.)

Az Alföldi-félékre milliókat elpocsékolnak, ahová meg valóban kellene, oda nem jut…

Sün!

A kertben mászkált ez a sün:

Tünde húgom cuppogott neki, a sün meg minden cuppanásra összerezzent. Ez Tündinek nagyon tetszett, ezért aztán sün alakú plüssállatot akar… 🙂

Bár elvileg megeszi a gyümölcsöt is, sem a cseresznye, sem az eper nem érdekelte. Egy ideig bujkált a kerti víztáró-kád alatt, majd sietve a krumplik közzé menekült.

Ígéretek – és a valóság…

Megkaptam az első bankszámlakivonatomat a K&H banktól.

[hidepost=0]A számlára utalt bér 60600 Ft volt, 60000-t felvettem, elvileg 600 Ft-nak kellene a számlámon lenni. Az április 19-én tartott gyűlésen kapott ígéretek szerint ez a számla semmilyen költséggel nem fog járni:

„Semmiféle költsége nem lesz ránk nézve” – Sz. T.

„Semmilyen költséggel nem jár a számlavezetés”  – Sz. T.

„Még egyszer mondom, hogy ez költséggel senkinek nem jár semmivel.”  – Sz. T.

Nézzük csak:

  • Kp. felvét tranzakciós jutalék: -543 Ft
  • Kp. felvét tranzakciós jutalék: -483 Ft
  • Csomag díj: -619 Ft
  • Kamat: -8 Ft

Ez akárhogy nézem, 1653 Ft levonás. Nem elég, hogy a 600 Ft-omat lenyúlták, még 1053 Ft-tal mínuszba is vagyok. Ennyit az ígéretekről…

Megjegyzem azért, hogy május 20-án bejött a bankfiók vezetője, és közölte, hogy sajnos rosszul értelmeztük azt az ígéretét, hogy havonta négy alkalommal  ingyen lehet felvenni a pénzt K&H automatából és havi kétszer más (pl.: OTP) automatából. Itt ugyanis vagy kapcsolat van, és az alapbeállítás az, hogy a K&H-nál az ingyenes. (Az OTP itt van az utca végén, kb.: 100 m-re, míg a K&H legalább egy kilométerre, pont Ványával ellentétes irányban…) Ezt átállítani csak úgy lehet, hogy személyesen be kell menni a bankba.

(„Akkor nekünk nem is kell bemenni sehova?” – E.
„Nem, nem, itt fogunk mindent megcsinálni.” – Sz. T. )

Be is mentem, de ez az átállítás valami nagyon bonyolult művelet lehet, mert az ügyintéző hölgy elkérte a telefonszámom, és mondta, hogy majd felhív, ha be kell jönni aláírni a papírokat. (Ez pénteken volt, szerda délben jött a hívás, bementem aláírtam, elvileg most már tényleg ingyenes lesz a készpénzfelvétel.) Az OTP-vel szemben annyi előnye van a K&H-nak, hogy sokkal udvariasabb (és csinosabb ;-)) az ügyintéző, és nem kellett sokat várni: egy-két percet ha ott töltöttem mindkét alkalommal.

Ja, a bankfiók vezetője még 20-án megígérte, hogy akinek pénzbe került a pénzfelvétel, annak visszafizetik. A kivonatot most elsején állították ki, de nem látom rajta a visszafizetett levonásokat… Talán majd a jövő hónapban? 😛

Szerkesztve:
Fejlemények itt: Bankok [/hidepost]

A dévaványai Szélkakas

Tavaly novemberben egy vihar kettétörte a dévaványai református templom szélkakasát (cikk a devavanya.com-on), és le kellett szedni, mert balesetveszélyessé vált.

A régi kakas merevítéssel ellátott, lefestett rézlemezből készült, az új rozsdamentes acéllemezből lesz.

Közben kaptam néhány új képet, a már teljesen elkészült szélkakasról, így frissítettem ezt a bejegyzést, már az új képek is az albumban vannak. Elvileg ma rakták volna fel a kakast a toronyra, de amikor délután hazafelé jöttem, még nem volt fent. Talán a (tévesen) mára jósolt vihar miatt elhalasztották az akciót. Mondjuk én sem másznék fel a környék legmagasabb pontjára (a Tiszántúl egyik legmagasabb templomtornyára) egy bazi nagy fémlemezzel a hátamon vihargyanús időben… 😉

Újabb képeket adtam a bejegyzéshez, mert tegnap (június másodikán) felrakták a kakast a toronyra. Sajnos én már csak a végeredményt tudtam lefényképezni, de a  devavanya.com-on van pár kép az alpinisták akciójáról is. 🙂

Képek:

Az index.hu cikkét pontatlanító „egyházi szakértő” meg tévedett: a kakas szélkakas, mert mozog, és mindig a széllel szembe fordul. 😉

A régi kakas pedig a múzeum falára került:

A dévaványai régi szélkakas

Denevér

Reggel megyek ki a házamhoz, a leendő kazánházamban az egyik gerendára felpillantva egy szürke foltot vettem észre, először azt hittem, hogy valami rovar begubódzva, de közelebbről szemügyre véve egy denevér volt:

Gyorsan hazaszaladtam a fényképezőgépért, lefényképeztem. Aztán mivel kiterjesztett szárnyakkal is akartam róla egy képet, egy befőttesüveggel óvatosan elkaptam. Íme a kis szörnyeteg:

A fényképezés után elengedtük, és szépen elrepült. 🙂

Közben megtaláltam a Wikipédiában is: ez a barna hosszúfülű-denevér. Védett (mint minden más magyarországi denevér), eszmei értéke 50000 Ft.

Komposzt

Van egy szép nagy udvarom, és mindig gondot okozott, hogy mit csináljak a sok levágott fűvel, kikapált gyomokkal, gyökerekkel. Többnyire otthagytam kisebb kupacokban ahol levágtam, és amikor már nagyon útban volt, áthordtam az udvar egyik sarkába, ahol csak gyűlt. Még szerencse, hogy az udvar nagyobb részén a szomszédék lovai legelésznek, és a bejárón növő füvet is levágják a lovaknak, így nekem csak a kertben meg a fáim körül lévő gazzal van gondom.

A sörkollektor.hu oldalon mostanában nagy figyelmet kapott a komposztálás, főleg a Jean Pain féle módszer. A lényeg:

Jean Pain erdőőr volt, rájött, ha a rábízott erdőből kitakarítja az aljnövényzetet (bokrokat, cserjéket), akkor erdőtűz esetén az égő fű/avar nem tudja meggyújtani a fákat, tehát az erdő átvészeli a tüzet. Viszont két probléma is adódott: volt rengeteg kivágott bokra, és az aljnövényzet nélkül nem regenerálódott a talaj az erdőben. Jean Pain a keresztes lovagok módszerét alkalmazta: apróra darálta a fahulladékot, pár hétig áztatta, majd nagy (legalább 4 köbméteres) kupacokat rakott belőlük. A nedves faanyag korhadásnak indult, és pár hónap múlva kitűnő humusz lett belőle, ezt visszaterítette az erdőben a fák közzé, helyreállítva így a talaj minőségét.

Ez már  magában is nagyszerű lenne, ám a korhadásnak van két mellékterméke is: hónapokon keresztül kb. 60 fokos hőmérséklet, és nagy mennyiségű metángáz. Ha a komposzt-kupacban egy folyadékkal (vízzel) töltött hosszú csőkígyó van elhelyezve, a keletkező hő felhasználható fűtésre, vagy vízmelegítésre is. A metángáz pedig például főzésre, vagy gázmotor hajtású generátorral áramtermelésre, stb…

Nos, nekem jelenleg sem a meleg, sem a metán nem kell, viszont a felesleges kerti hulladékot szeretném „eltüntetni” , és jövőre jó lenne a komposzt a veteménynek. 😉

Így hát vettem egy tábla betonhálót, hajlítottam belőle egy hengert, levágtam a magasságát, és kész is a legegyszerűbb, úgynevezett fémhálós komposztáló. (A komposzt akkor lesz jó, ha jól szellőzik, mert a korhadáshoz sok oxigén kell. Ha nem kap oxigént – mert például egy gödörben van – akkor rothadásnak indul, és büdös lesz.)

A komposztot rétegesen kell rakni, egy réteg fű, kb.: 15-20 cm vastagon, pár cm vastag földréteg, konyhai hulladék, és ez ismételve. Növényevő állatok trágyája is kerülhet a komposztba, én egy kis lótrágyát raktam bele, mert az úgyis „kéznél volt” . 😉

A komposztnak nedvesnek kell lennie, de nem szabad túlöntözni (mert nem kap oxigént). Ha mégis túl sok benne a víz (mert pl.: megázott), akkor át kell forgatni.

Ha beválik, jövőre csinálok egy nagyobbat, abban már lesz csőkígyó is. (A mostani csak kb.: 2.3 köbméteres lehet, a normális hőtermeléshez legalább négy köbméter komposzt kellene.)

A Turul és a pénz

Több mint egy hónapja, hogy gyűlés volt, és a cég vezetője megígérte, hogy huszadikáig megkapjuk a pénzünket. Ma huszonhatodika van, és pénzt még nem kaptunk…

(A múlt héten most hétfőre ígérték, hétfőn szerdára, szerdán mára (azaz csütörtökre), de állítólag holnap lehet, hogy megkapjuk…)

És mindez annak ellenére, hogy heti két, néha három alkalommal is van szállítás.  Egy-egy alkalommal kb. 3000 pár papucsot visznek el. (Ha netán valaki nem tudná, a Turul Cipőnél készülnek a Batz (korábban dr. Batz) papucsok (különböző neveken is, pl.: RollStep, Medifoot, Footfit, BigHorn, Jennyfer, stb…), és az áruk kb.: 8000 Ft – 30000 Ft-között mozog.) 

Szerkesztve: Péntek van, és megkaptunk pénzt! 🙂 Alig egy hét késéssel.

Mt 13, 3-8

Ímé kiméne a magvető vetni,

És a mikor ő vet vala, némely mag az útfélre esék; és eljövén a madarak, elkapdosák azt.

Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala; és hamar kikele, mivelhogy nem vala mélyen a földben.

De mikor a nap felkelt, elsüle; és mivelhogy gyökere nem vala, elszáradott.

Némely pedig a tövisek közé esék, és a tövisek felnevekedvén, megfojták azt.

Némely pedig a jó földbe esék, és gyümölcsöt terme, némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.”