Ma egy hete ültettem el a fűzfáimat. Már elkezdtek rügyezni:
Személyes blog, helyszín: Dévaványa és környéke
Kerti munkák, ötletek.
Egy hónapja rendeltem száz darab (ez a minimum rendelhető mennyiség) energiafűz-vesszőt, mert az udvarom igen alacsonyan fekszik, és nyáron nagyon fenn van a talajvíz: a sok fűzfa pedig – legalábbis remélem 😉 – annyi vizet el fog párologtatni, hogy később nem fog kipusztulni a vetemény. Aztán ha a fák már nagyok lesznek (2-3 év múlva) lesz tüzelőm is; közben persze új fákat is ültetek.
Ma jött meg a csomag, íme:
Mit kell tudni az energiafűzről, azaz a „Salix Viminalis Gigantea„-ról?
Réges-rég (tavaly, 2010 elején ;-)) elhatároztam, hogy tyúkokat fogok tartani. Na persze nem megenni, hanem a tojások miatt. Ez azóta is csak elhatározás maradt, egészen múlt hét vasárnapjáig, akkor ugyanis kezdetét vette a „tyúkól-projekt ” azzal, hogy Attila öcsémnek adtam az udvaromon lévő régi disznóól tetejének egy részét. A disznóól hullámpalával volt borítva, nekem nem kellett, ő meg műhelyt épít, arra jó lesz. A disznóól fedetten maradt kisebbik részéből lesz a tyúkól, a tetőtlenített részéből (ami vastag vasbeton fallal van körülvéve) és az előtte lévő „dombból” pedig a tyúkudvar. (A „domb” a házamból kibontott vályogtörmelékből van, teljesen benőtték valami bokrok, amik mostanra elszáradtak, azokat kiszedtem, mennek a komposztba, a dombot pedig majd még elegyengetem.)
Ma apámmal lebontottuk a palátlanított tető vasszerkezetét, ebből majd kerítésoszlopok lesznek. Íme pár kép, a korábbi és a jelenlegi állapotról:
Hozzáadtam pár új képet: elkezdtem elegyengetni a „dombot”; a leendő tyúkudvar magasabban lesz, mint a tyúkól, ezért körberakom téglával, így a téglatörmeléktől is megszabadulok, és az udvar is jól fog kinézni. 🙂
A tavaly megteremtett szép „hagyományt” folytatva idén is vettem egy gyökeres fenyőt, amit ma reggel elültettem a másik mellé. Ezt szintén ugyanattól a gyomai munkatársamtól vettem, és kerékpárral hoztam át Ványára. 😉 Szembeszél, hideg és sötét ugyanúgy volt mint tavaly, de legalább most az utat nem borította hó.
Mivel szép nagy udvarom van, nem fenyeget az a veszély, hogy előbb-utóbb nem jut hely a sok fenyőfának – ha két méterenként ültetnék egy-egy fát, akkor is még 373 karácsonyt kellene megérnem. 😉
Majdnem egy hónapja született egy bejegyzés a sörkollektor.hu oldalon, a hidroponikus növénytermesztésről. Még aznap vízbe áztattam papírzsebkendő darabkákat, majd rájuk tettem négy szem kukoricát, hátha kinőnek. Különböző mélyen lógtak bele a papírdarabok a vízbe, és az egyik kicsirázott, és el is kezdett nőni:
A többi kukoricát is átraktam az előző mellé, és másik kettő is kicsirázott. (A negyedik azóta se.) Mert a hidropóniához szükséges tápoldatom nincs, de ha már kinőttek a kukoricák, nem akartam hogy „éhen haljanak”, vettem egy műanyag virágcserepet és egy zsák virágföldet, és elültettem őket, papírzsebkendőstől. Azóta is él mind a három, és szépen növekednek:
Nappal az ablakból kapnak fényt (Napot még nem láttak, az ablak északkelet felé néz), amikor hazajövök, mind a három az ablak felé van hajolva. Este sokáig fenn vagyok, világít egy kompakt fénycső, és 11 – éjfél körül már szemmel láthatóan a villany felé hajlanak: úgy tűnik egy fénycső fénye is elég lenne nekik. Meleget is kapnak, kb. fél méterre van a cserép a radiátortól. Kíváncsi vagyok, vajon megérik-e azt a kort, hogy termést is hozzanak?
Pár hónapja olvastam Vargaera blogjában, hogyha egy füves, gyomos területet ősszel letakarunk több réteg kartondobozzal, fóliával vagy használt műanyagpadlóval, akkor jövő tavaszra kipusztul alatta az összes gyom. A kartondoboz azért a legjobb, mert az el is bomlik addigra. Így mindenféle vegyszer nélkül, környezetbarát módon lehet gyomot irtani Ráadásul a föld porhanyós, könnyen kapálható lesz, ásni sem kell, csak összegereblyézni a bennmaradt (már elszáradt) gyökereket.
Tegnap hoztam a munkahelyemről egy jó köteg kartondobozt, hogy kipróbáljam ezt a módszert. Le is raktam a dobozokat, egymásra takarnak vagy tíz-tíz centit, és téglákat is raktam rájuk a szél miatt.
Sajnos a dobozok csak a kiszemelt terület felére voltak elegek, de majd alkalomadtán hozok még.