Újratervezés program – a kezdet vége

Lassan véget érni látszik – az eredeti hírek szerint egy hónapja elindult – tanfolyamokra a felvételi eljárás az újratervezés programba. (Közben én sikeresen bekerültem a Codecool frontend képzésre: ég és föld a különbség az államihoz képest, de erről majd egy másik bejegyzésben.)

Bár már jó fél hónapja zajlik a felvétel, sőt, vannak képzők, ahol már egy hete el is kezdődött az oktatás, de a (nem hivatalos) hírek szerint még mindig nincs meg a szükséges ezer jelentkező.

Ennek több oka van, de a legtöbb arra vezethető vissza, hogy az állam (Nive/NSZFH) szinte semmi információt nem oszt meg a jelentkezőkkel, amit mégis, az vagy nehezen, vagy többféleképpen is értelmezhető.

Az első fő ok, hogy sokan nem voltak tisztában azzal, hogy ha több képzést is megjelölnek, akkor ha első körben nem veszik fel őket az elsőként megjelölt képzésre (ami az alábbi képen a frontend), és felvételt nyernek pl.: a tesztelőre, akkor már a későbbi körökben nem vehetnek részt, azaz vagy maradnak tesztelők, vagy elbúcsúzhatnak a programtól.

Újratervezés Program - képzések és képzők

Ennek egy érdekes következménye, hogy a több pontot igénylő „népszerűbb” képzésekre az onnan visszalépők helyére a későbbi körökben olyanok is bekerülhettek, akiknek akár jóval kevesebb pontjuk volt az első körben be nem jutott és más, kevesebb pontot igénylő képzésekre került jelentkezőknél.

Persze ez a több képzést jelölő jelentkezők hibája is: ha csak egyetlen képzést jelölt meg valaki, az nagy eséllyel bekerült valamelyik későbbi körben:

Újratervezés Program - mentett preferenciák

Az információhiány enyhítésére persze létrejöttek fórumok, pl.: a hupon vagy a prohardveren, és kölönböző Facebook csoportok is, de ott a sok „konteózás” mellett elkallódhattak a lényeges információk, és aki nem olvasott el mindent, azokhoz nem jutott el.

Így nagyon sokan ész nélkül bejelöltek mindent, felvették őket olyan képzésekre, amiket igazából nem is szeretnének elvégezni, és ezért visszamondják: így nyilván csökken a felvettek száma, amit pótolni kell, hogy meglegyen a szükséges ezer.

A második fő ok a visszafizetési kötelezettség körüli homály. Az NSZFH-val kötendő szerződésben nincs tisztázva, hogy pontosan mi róható fel a résztvevők hibájának, milyen okok miatt kell visszafizetni a 2,56 milliós támogatást. Erre később, a sokadik visszamondás után már „odafent” is rájöhettek, mert ilyen leveleket küldtek a még fel nem vetteknek:

Újratervezés Program - visszafizetési kötelezettség

Az persze nem növeli a jelentkezési kedvet, hogy a szerződés szövegét ennek ellenére nem módosították. Meg az sem, hogy a szerződés 16. pontjának a hírhedt utolsó mondata is maradt:
„A jelen Támogatási Szerződés minden külön intézkedés nélkül módosulhat.”

A harmadik fő ok a munkáltatói nyilatkozat szükségessége. A jelentkező részt vesz egy képzésen, ezzel közvetve a munkáltatója is támogatva van, hiszen az alkalmazottja új képességekre tesz szert. Az mondjuk nincs tisztázva, hogy ha például egy pincér programozni tanul, azzal miért is lesz jobb az étteremnek, ahol dolgozik. Meg az egész program azért van, a nevében is arra utal (újratervezés), hogy a résztvevők nem a régi életüket-munkájukat folytatnák – ezt nem minden munkáltató fogadja örömmel, nem biztos, hogy kitölti a nyilatkozatot.

Még ha ki is akarná tölteni, a nyilatkozat szokás szerint elég értelmezhetetlenre sikerült. A Nive ügyfélszolgálat sincs a helyzet magaslatán: „Sajnos, ügyfélszolgálatunk nem tud segítséget nyújtani a dokumentum kitöltésében.
Tekintve, hogy az 1b nyilatkozat egy újonnan bevezetett dokumentum, így kitöltési útmutatóval nem rendelkezik.

Így – mivel a munkáltató sok esetben értelmezni sem tudta a nyilatkozatot, és biztos ami biztos alapon nem írja alá – sokan elestek a jelentkezéstől:

Újratervezés Program - prohardver komment

Ezeken a fő okokon kívül még rengeteg apró, kevesebb jelentkezőt érintő tényező is van:
Akinek nincs magyarországi lakcíme, az így járt. Aki külföldön dolgozik, szintén. Akit felvettek, és másnap kellene aláírnia a szerződést a fővárosban, és ilyen hamar nem tudja elintézni az odautazást, az is. Stb…

Újratervezés program

Májusban sok hírportálon és – főleg informatikával, programozással foglalkozó – Facebook csoportban megjelent a hír, hogy a kormány ingyenes informatikai képzést indít, főleg a koronavírus járvány miatt munkájukat elvesztők átképzésére. A hírek szerint ez egy nyolc hetes alapozó képzéssel indul, és akik a képzés végén sikeres záróvizsgát tesznek, azok egy “igazi”, struktúraváltó tanfolyamon vehetnek részt, ami 100%-ban támogatott. Ez a második képzés várhatóan augusztusban indul.

A feltételek sem voltak túlbonyolítva: “bárki jelentkezhet, aki betöltötte 18. életévét, rendelkezik saját számítógéppel, interneteléréssel. Angol nyelvtudás javasolt, de nem elvárás.

Végül 61 977 fő regisztrált.

Május 25-én el is indult az alapozás. Ez gyakorlatilag (magyar nyelvű) videók nézéséből állt. Némi Windows és hálózati ismeretek után valóban egész jó, kezdőknek is érthetően elmagyarázott html/css/javascript alapokat adtak át.

A gondok a 2020.08.12. szerdán, a záróvizsgánál kezdődtek. (A vizsga időpontja is módosult időközben, mert eredetileg 10:00 és 14:00 között lett volna.) A képzés weboldala nem bírta a terhelést, több vizsgázónál lefagyott, és az oldalt újratöltve már nem tudta folytatni feladatokat. 15:00 és 19:00 óra között lehetett vizsgázni, ezt a hibák észlelése után 20:00-ig meghosszabbították. Sajnos akit már kidobott a rendszer, nem feltétlenül maradt a számítógép előtt, így nem is vehették észre a hosszabbítást. A technikai problémák miatt kiesettek végül két héttel később, a pótvizsgán próbálhatták meg újra a vizsgát.

Egyéb, olyan jelentéktelen apróságok, mint az okleveleken lévő elírások (“Újratervetés”, meg a “Hálózai alapok”), már szinte említésre sem érdemesek:

újratervetés

A vizsgát (a pótvizsgát is beleértve) 8871 fő teljesítette sikeresen, azaz érte el a 66%-ot.

Azt, hogy majd kell még egy tesztet – egy kompetenciatesztet – írnunk, nem sokkal a vizsga előtt tudtuk meg: “A tesztet sikeresen teljesítő résztvevők lehetőséget kapnak egy kompetenciateszten való részvételre. A záróvizsgán, valamint a kompetenciateszten elért pontszámok alapján kerülnek kiválasztásra azon jelentkezők, akik továbbléphetnek a struktúraváltó képzések következő szakaszába.

Ezután két hétig semmi hír a folytatásról. Végül úgy mellékesen kiderült, hogy kell legalább A1-es szintű angol nyelvtudás és érettségi bizonyítvány is.

A kompetenciateszt 40 kérdésből állt, ebből 32 logikai, a maradék 8 angol nyelvi kérdések. Itt már (valószínűleg a jóval kevesebb vizsgázó miatt) kevesebb volt a technikai probléma is, de másfajta problémák voltak. Sokan tapasztalták, hogy volt olyan kérdés, amire jól válaszoltak, de nem kaptak rá pontot. (Később a képző cégtől kapott válaszok szerint ők nem rögzítik a válaszokat, így ezen állítások valódiságát nem lehet ellenőrizni. )

Voltak viszont olyan kérdések, ahol maguk a feladatok voltak hibásak. Pl.: Ennél a feladatnál később megtaláltam az eredeti feladatot, amiből a teszthez lopták beszerezték, csak itt még nem volt hibás:

Annyit változtattak rajta (a nevek megváltoztatásán kívül), hogy kihagyták az “1-nél nagyobb” részt…

Letudtuk a kompetenciatesztet, bár itt nem adtak meg sikerességi küszöböt, tehát elvileg az is “átment”, aki 0%-ot ért el, de azt nem közölték, hogy a közel 8000 teljesítő közül hányan juthatnak tovább. Újabb eseménytelen hetek után eljött az október, kezdtek információk szivárogni. Kiderült melyik négy képző cég fogja tartani a folytatást, kiderült, hogy a záróvizsga 60%-ban, a kompetenciateszt 40%-ban számít a végeredménybe, és kiderült, hogy 1000 fő mehet tovább.

Sokan már korábban úgy döntöttek, hogy nem fogják folytatni. Sokan akkor vesztették el a reményt, amikor az 1000 fős korlát felmerült. Nagyon sokan amiatt, hogy a képzések nem összeegyeztethetők a munkával (napi 8 óra tanulás, ebből 3 óra kötött időben, mentorokkal, a maradék öt óra önállóan). De a legtöbben talán mégis azért, mert nem szeretnének egy ingyenes képzésért 2 560 000 Ft-ot fizetni, ha netán nem sikerülne teljesíteni (például mert munkát talált, és amellett már nem fér az idejébe, stb…)

Valakinek az is akadály lehet, hogy a munkáltatótól is kell aláírás a szerződéshez. A munkáltató esetleg arra juthat, hogy az alkalmazottja azért jár infós tanfolyamra, mert később másik munkahelyet szeretne.

Most október 10. van, ma jött az email, hogy 13-a délig kell választani a képzők és a képzések közül…

Persze a képzés, aminek korábban augusztusban kellett volna indulni, tegnapig még úgy volt, hogy október 26-án indul, ma már úgy tűnik, hogy novemberre tolódott:

És mivel a folytatás (a konkrét jelentkezés) augusztusról kitolódott októberre, majd novemberre, emiatt lecsúsztunk az idén ősszel (szeptember, de legkésőbb október 1-jén) indított, komolyabb végzettséget adó iskolarendszerű, estin végezhető, államilag támogatott felnőttképzésekről.

Érdekesség, hogy ugyanezek a képzések csak az állami programban kerülnek fejenként 2,56 millióba, amúgy fele-negyede áron lennének. De persze olyan elvetemült gondolatok, hogy az egész program csak az Uniós támogatások lenyúlásáról szól, csak az elvakult összeesküvés-hívőknek jutna eszébe. 🤔

2020.10.12.

Eljött a hétfő. Sokan írtak leveleket a programot lebonyolító illetve a képző cégeknek, hogy a sok bizonytalanság ellenére felelős döntést tudjanak hozni. Pl.:

Újratervezés program kérdés

Természetesen meg is jött a “nagyon informatív”, “kétségeket eloszlató” válasz:

Újratervezés program inkompetens válasz

De végül is nem fontos a rendes tájékoztatás, mert a szerződésben ilyesmi is szerepel:

“Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, így különösen az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerződésekre vonatkozó általános szabályai alkalmazandók. A Felek tudomásul veszik, hogy fentieket magukra nézve kötelezőnek fogadják el. A jelen Támogatási Szerződés minden külön intézkedés nélkül módosulhat.”

Hétfő este, 19:24

Újabb levél, újabb módosítás (vagyis újratervezés :D):

Az Újratervezéses Facebook csoportban két elmélet is született, hogy most miért e halasztás: Az első, hogy túl kevesen jelentkeztek, ezért még húzzák az időt. Ez nem túl valószínű, hiszen sokan várnak az utolsó pillanatig a jelentkezés leadásával, nem tudhatták előre, hogy kevesen akartak kedden jelentkezni. A második már sokkal hihetőbb: Túl sok levelet kaptak a képzők, és nincs idejük mindet megválaszolni a határidőig. (A tegnap elküldött leveleimre eddig nekem is csak két cég válaszolt, másik két képző és a Nive válaszát még várom.)

2020.10.13.

Végre válaszolt a Nive is a levelemre. A képzőknek feltett 3. kérdésem ez volt:

“3. Alá kell íratni egy papírt a munkáltatóval is. Ez jelenleg nem érint, mert nincs állásom, de mi lesz, ha sikerül elhelyezkednem a képzés közben? Akkor majd alá kell íratni? És ha nem írja alá, félbe kell hagyni a tanfolyamot? Ha így lesz, az önhibának számít, és ki kell fizetni a 2,56  milliót?”

A képzők válaszai:

Természetesen a kérdést az NSZFH is megkapta, az ő válaszuk:

A képző intézmények az NSZFH-hez irányítanak, az NSZFH pedig a képző intézményekhez. A 22-es csapdája. A határidő, ameddig dönteni kell, pedig holnap dél…

Rick és Morty

Találtam egy egész jó Pickle Rick (Ubi Rick), modellt a Thingiversen, és mert fűtőblokk és fejcsere miatt tesztelni kellett a nyomtatót, adta magát, hogy ezzel próbáljam ki. A festés elég béna lett, tehetség és megfelelő eszközök híján. 🙁

Pickle Rick alias Solen’ya, patkány-exoskeletonban:

Keresgélés közben a lézervetőről is találtam modellt, azt is kinyomtattam. A képen még nincs teljesen kész, a hátulja és a vezetékek hiányoznak. Íme Rick irodaszerekből készült lézervetője:

Pickle Rick's Laser / Ubi Rick lézere

Szentgenerátor

Valamelyik nap a Facebook feldobott valami cikket, (sajnos később nem találtam meg újra az eredetit, de nagyjából ennek egy változata lehetett) és elkezdtem gondolkodni, hogy egy ilyet magyar nyelven is elég könnyű lenne készíteni, “csak” egy adatbázis kellene a szentekről.

Mi is ez az oldal? Véletlenszerűen választ egyet a szentek közül, aki aztán a felhasználó védőszentje lehet. Persze ha nem tetszik a kapott szent, lehet másikat kérni tetszőleges alkalommal.

Sajnos nem találtam letölthető szent-adatbázist, ezért a Wikipédiáról másoltam ki a szentek listáját, majd írtam hozzá egy értelmezőt, ami a megfelelő formába hozta az adatokat:

Szent adatbázis

Innentől már könnyen ment a dolog, meg is született a saját verzióm. Nekem a “Szentgenerátor” elnevezés nem tetszik, az inkább arra utal, hogy létrehoz új szenteket, pedig csak meglévőkből választunk, ezért inkább Szentválasztónak neveztem el.

A dizájn elég fapados, de működik. Lehetnek tartalmi hibák, a wikiben lévő elírások (plusz zárójel, hiányzó kettőspont, stb…) miatt nem biztos, hogy minden adat úgy került az adatbázisba, ahogy kellett volna., ezeket természetesen javítom, ha észreveszem.

Szentválasztó

Ja igen, az oldal itt található: Szentválasztó

Csigapajzs 3.0

A csigapajzs remekül bevált (bár egyszer egy özönvízszerű eső simán kimosta belőle az összes sót, de a növényt nem zavarta, újratöltve azóta is csigamentes).

Csigapajzs, palánta.

Lassan már fölösleges is, de leszedni nem lehet, csak ha roncsolnám vagy a pajzsot vagy a növényt. És persze ugyanebből kifolyólag egy már ekkora növényre sem lehetne rátenni.

Ezért elkészítettem a csigapajzs 3.0-ás verzióját. Ez nagyjából ugyanaz mint a korábbi, csak kétfelé lehet szedni a tetőt és az alsó gyűrűt is.

Az összeillesztés is nyomtatószál-darabokkal van megoldva: az egyik oldalba beleragasztva, a másikból kihúzhatóan. Közben eszembe jutott, hogy lehetett volna nyitható is. Na majd a következő verzióban… 🙂

Csigapajzs

A meztelencsigák megeszik a palántáimat, még mielőtt annyira megerősödhetnének, hogy túléljék 1-2 levél lerágását, így kellett valami megoldás. A Tinkercad és a 3D nyomtatóm segítségével megalkottam a megoldást: a csigapajzsot. Ma éjjel kiderül, hogy túljutnak-e rajta a csigák. (Tesztből kiültettem egy másik ugyanolyan palántát is védelem nélkül).

A peremes gyűrűt sóval megtöltve a csigák nem tudnak átmászni rajta. Van egy felső, kicsit szélesebb gyűrű is, ami az esőtől véd a só kimosódása ellen. A kész csigapajzs 1.0-ás verziója ilyen lett:

csigapajzs, a palántákat védi a csigáktól

Közben már rájöttem, hogy lehetne min javítani, így készül a csigapajzs 2.0. 🙂

Ez meg egy videó az egészről:

Közben elkészült a csigapajzs javított változata, amit fel is töltöttem a Thingiverse.com-ra. Innen lehet letölteni: csigapajzs

Fóliasátor házilag

Régebben is neveltem magról saját paradicsompalántát, de itthon nincs elég világos helyem, ahol elég meleg is van hozzá. Május elején láttam, hogy valaki árul palántát a közelben, vettem néhányat, kiültettem, majd másnap elvitte a fagy. 🙁 Az addigra szép nagyra nőtt krumplik is elfagytak (de ezek szerencsére később újra kinőttek).

Elfagyott burgonya

Vettem magokat – nem csak paradicsomot – és elvetettem egy részüket, már némelyek ki is nőttek, de a szobában sötét van, a folyosón meg hideg, a fák miatt ott sem sok fény, és az ott lakó Cica valószínűleg szívesen eljátszana velük, ezért úgy döntöttem, kell egy fóliaház. Jövő tavaszig kiderül hogy bírja az időjárást, és akkor majd lesz nekem is időben paradicsomom, paprikám, dinnyém, stb…

Néhány tálcányi palántához nem kell nagy terület, egy pici, csupán négy négyzetméteres sátrat építettem, mindennel együtt kevesebb mint 20 000 Ft-ból kijött: egy tábla betonrács, egy köteg tetőléc, a fólia és egy marék csavar.

A betonháló félkörívesre hajlítva adja a sátor félhenger alakját, a sátor eleje és hátulja tetőlécekből készült.

Nyilván kellett rá egy ajtó, és hogy lehessen kereszthuzat, egy ablak is a másik oldalán. Az elejét és a hátulját záró fóliát rászegeltem a tetőléc-keretre.

A betonrács szélére egy rossz slagot szurkáltam rá, így nem hasítják ki a hegyes vasak a fóliát.

A legbonyolultabb rész az ívet borító fólia peremezése volt. Lehetett volna szegekkel átszurkálni, de inkább a vasalóval való összeolvasztást választottam. Ez annyiból állt, hogy behajtottam a fólia szélét, a hajtásba fűztem egy madzagot (ami a fólia rögzítéséhez kell), majd papírt rátéve pár másodpercig vasalóval melegítettem. Ezt persze mindkét szélén meg kellett csinálni.

A sátor alá a végső helyén téglákat raktam, hogy a fa ne érintkezzen közvetlenül a talajjal. A fólia minden oldalán túllógott kb. fél méternyit, ezt leástam a földbe.

Cica természetesen végig felügyelte a munkálatokat, és némi aggodalommal tölt el, hogy a fólia nélküli faszerkezeten többször is élezte a karmait…

Végül felcsavaroztam az ajtót, pontosabban a pántjait. Ideiglenesen bevittem egy asztalt, meg az elvetett magokat, meg azt a paradicsompalántát, ami azért úszta meg a fagyosszenteket, mert fejjel lefelé ültettem egy vödörbe. 🙂

Koronavírus és munkanélküliség

felmondás, közös megegyezés, turul cipő, batz

Ezt a bejegyzést már hetekkel ezelőtt elkezdtem, de most zárultak le a dolgok, így ma írtam meg a végét.

Március 30.

Sajnos engem is elért a koronavírus okozta gazdasági visszaesés szele: a múlt héten közölték, hogy két hét múlva – közvetlenül Húsvét előtt – szinte mindenkit elbocsátanak. Eleinte még nem tűnt ilyen vészesnek a helyzet, egy héttel korábban még arról volt szó, hogy csak felezik a termelést, a munkások egy része jön egy hétig, addig a másik része szabadságon lesz, majd így tovább, felváltva, de még le sem telt az első hét, már a teljes leállásról döntöttek. Még lesz két szállítás, plusz még egy szállításnyi termék a raktárba, aztán vége.

Tizenhárom éve vagyok a cégnél, tehát járna három hónapnyi bér végkielégítésként, meg ott a felmondási idő is. Viszont több helyen lehet olvasni, hogy a cégek különböző módokon kényszerítik a munkásokat a “közös megegyezés” aláírására, így nem kell végkielégítést fizetniük. Kíváncsi vagyok, mi lesz.

Április 14.

Végül én is “közös megegyezéssel” jöttem el a cégtől. Azt is megtudtam, hogy ez igazából az én kezdeményezésemre történt:

felmondás,  turul cipő, batz

A papírok szerint “sem kényszer, sem jogellenes fenyegetés” alatt nem álltam:

felmondás, kényszer, turul cipő, batz

Ugyan felvetettem (és még néhány másik volt dolgozó is), hogy mi lesz így a végkielégítéssel, de ha nem írtam volna alá a “közös megegyezést”, az egyéb lehetőség a ki tudja meddig tartó fizetés nélküli szabadság lett volna, ami állítólag a munkáltató részéről egyoldalúan kiadható. Ennek később utánaolvasva viszont ezt találtam: “a fizetés nélküli szabadságot nem lehet egyoldalúan elrendelni, kizárólag a felek megállapodása (vagy egyes, a törvényben meghatározott esetekben a munkavállaló kérése) alapján lehetséges“.

Ez igényel még némi utánajárást, de ilyeneket is lehet olvasni: “Ha a felek közös megegyezésben állapodnak meg, és a munkavállaló utólag jön rá, hogy milyen kifizetéstől esett el, akkor a közös megegyezés megtámadható. Ennek azonban csak három esetben van helye: tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés esetén.” – idézet innen.

Valaki feltette a konkrét kérdést, hogy a fizetés nélküli szabadsághoz kell-e a munkavállaló beleegyezése, és azt a választ kaptuk, hogy nem. Amennyiben ez mégsem így lenne, nyilván megtévesztés esete forog fenn. Ha lesz valami fejlemény, folytatom a bejegyzést.