Kút

2011. augusztus 15. hétfő2011. augusztus 16. kedd

Kút 3: Kész a tető

Ma estére sikerült megcsinálnom a kutam tetejét. Sajnos csak este nyolc utánra lett teljesen kész, így a kész kútról a fénykép „kicsit” sötétre sikerült. Majd holnap csinálok jobb képet is.

Reggel fél nyolcra mentem vért adni, kilencre már itthon voltam, aztán elmentem a tüzépre, persze nem ide a szomszéd utcában lévőhöz, mert ott faanyagot már egy ideje nem árulnak, hanem ki a vasútállomáshoz, Ványa túlsó felére. Onnan hazatoltam két négyméteres 10*5-ös pallót, (az egyiket hosszában kettévágva), ezekből lett a kút teteje.

Cseréplécek még voltak itthon kimaradva korábbról, cserepem van egy csomó, így délutánra majdnem készen is lettem, csak egy fél kúpcserép hiányzott, illetve megvolt, csak ketté kellett volna vágni. Amíg apámat vártam, átmentem Attila öcsémhez fürdőszoba-gipszkartonozásban segíteni, és közben beesteledett.

Még a kút fa-részeit le kell festeni, nem ártana valami deszka sem a cserepek széleihez, no meg van egy szép nagy öntöttvas kerekem, amiből kútkerék lesz. 😉

Szerkesztve: Új képek a fenti galériához hozzáadva.

2011. július 27. szerda

Kút 2: Helyén a káva

Eredetileg egy hetet akartam várni a betonnal mielőtt rárakjuk a kútkávát, de inkább mégsem mertem sokáig fedetlenül hagyni. Ugyan rá volt téve a kút teteje, egy laposvas-gyűrűre hegesztett betonháló, de azt akárki arrébb rakhatta volna, ráadásul pont akkora lyukak vannak rajta, mint a kerítésemen (ugyanabból a betonhálóból készült az is), és kisebb állatok átférnek rajta (pl.: a szomszéd pulikölyke, most is ott lábatlankodott).

A visszarakást akadályozta némileg a fél méterrel a kút mellett lévő villanypásztor, meg az esőtől csúszós fű. Még a múlt héten apámmal ketten vettül le a kávát az omladozó kútról, de most a visszarakáshoz Attila öcsém segítsége is kellett. Végül gond nélkül sikerült, most már biztonságos.

Még majd ki kell tisztítani is, mert belehullottak koszok, meg egy béka is úszkál benne.

2011. július 23. szombat

Van egy régi ásott kút a kertemben, és mivel már elég rossz állapotban volt, ezért eljött az ideje a rendbehozatalának. Ez azért is időszerű volt már, mert jövőre be akarom az egész kertet vetni krumplival, és a kútból szeretnék majd locsolni.

A legfelső téglasor már szét volt mállva , gondolom mert vizes volt mindig, és így télen szét bírt fagyni. A kútkáva régen fából volt, ezt az előző tulaj vagy 20 éve kicserélte egy a csatornázáshoz hasznát betongyűrűre. A kút téglával kirakott belseje nem szabályos kör, hanem ovális alakú, így a betongyűrű két oldala a „levegőben” lógott. A nagy súly a kút két másik oldalán némileg beomlasztotta a téglákat, úgy három sor mélységig meg volt „roggyanva”.

Még tegnap apámmal levettük a kávát, és megcsináltuk a vasalást a beton-alaphoz, így ma reggel korán nekiláthattam a rendbehozatalnak. Először körbeástam a kutat, visszabontottam a felső négy sort, ebből hármat vissza is építettem, immár függőlegesen.

Ezután körbeöntöttem a felső sor téglát betonnal, majd ráhelyeztem a vasalást, vízszintbe állítottam, a kör-ovális eltérés miatti hézagot lemezhulladékokkal betömítettem, majd szintig öntöttem betonnal és elsimítottam. Jövő hétre húz annyit a beton, hogy rá lehessen tenni a kávát. Aztán később kap egy szép cseréppel fedett tetőt is.

Pár kép: