Komposzt

Van egy szép nagy udvarom, és mindig gondot okozott, hogy mit csináljak a sok levágott fűvel, kikapált gyomokkal, gyökerekkel. Többnyire otthagytam kisebb kupacokban ahol levágtam, és amikor már nagyon útban volt, áthordtam az udvar egyik sarkába, ahol csak gyűlt. Még szerencse, hogy az udvar nagyobb részén a szomszédék lovai legelésznek, és a bejárón növő füvet is levágják a lovaknak, így nekem csak a kertben meg a fáim körül lévő gazzal van gondom.

A sörkollektor.hu oldalon mostanában nagy figyelmet kapott a komposztálás, főleg a Jean Pain féle módszer. A lényeg:

Jean Pain erdőőr volt, rájött, ha a rábízott erdőből kitakarítja az aljnövényzetet (bokrokat, cserjéket), akkor erdőtűz esetén az égő fű/avar nem tudja meggyújtani a fákat, tehát az erdő átvészeli a tüzet. Viszont két probléma is adódott: volt rengeteg kivágott bokra, és az aljnövényzet nélkül nem regenerálódott a talaj az erdőben. Jean Pain a keresztes lovagok módszerét alkalmazta: apróra darálta a fahulladékot, pár hétig áztatta, majd nagy (legalább 4 köbméteres) kupacokat rakott belőlük. A nedves faanyag korhadásnak indult, és pár hónap múlva kitűnő humusz lett belőle, ezt visszaterítette az erdőben a fák közzé, helyreállítva így a talaj minőségét.

Ez már  magában is nagyszerű lenne, ám a korhadásnak van két mellékterméke is: hónapokon keresztül kb. 60 fokos hőmérséklet, és nagy mennyiségű metángáz. Ha a komposzt-kupacban egy folyadékkal (vízzel) töltött hosszú csőkígyó van elhelyezve, a keletkező hő felhasználható fűtésre, vagy vízmelegítésre is. A metángáz pedig például főzésre, vagy gázmotor hajtású generátorral áramtermelésre, stb…

Nos, nekem jelenleg sem a meleg, sem a metán nem kell, viszont a felesleges kerti hulladékot szeretném “eltüntetni” , és jövőre jó lenne a komposzt a veteménynek. 😉

Így hát vettem egy tábla betonhálót, hajlítottam belőle egy hengert, levágtam a magasságát, és kész is a legegyszerűbb, úgynevezett fémhálós komposztáló. (A komposzt akkor lesz jó, ha jól szellőzik, mert a korhadáshoz sok oxigén kell. Ha nem kap oxigént – mert például egy gödörben van – akkor rothadásnak indul, és büdös lesz.)

A komposztot rétegesen kell rakni, egy réteg fű, kb.: 15-20 cm vastagon, pár cm vastag földréteg, konyhai hulladék, és ez ismételve. Növényevő állatok trágyája is kerülhet a komposztba, én egy kis lótrágyát raktam bele, mert az úgyis “kéznél volt” . 😉

A komposztnak nedvesnek kell lennie, de nem szabad túlöntözni (mert nem kap oxigént). Ha mégis túl sok benne a víz (mert pl.: megázott), akkor át kell forgatni.

Ha beválik, jövőre csinálok egy nagyobbat, abban már lesz csőkígyó is. (A mostani csak kb.: 2.3 köbméteres lehet, a normális hőtermeléshez legalább négy köbméter komposzt kellene.)