Dévaványai rovástábla-avatás

Ma délután 3-kor felavatták Dévaványán a Körösladányi út végén az ország 81. rovásos helységnévtábláját. Az ünnepségen tartott beszéden megemlítették, hogy az első rovástáblát Székelykeresztúron, Dévaványa testvérvárosában állították fel, még 1990-ben. Az “ünnepség” félórás lehetett, és a székelykeresztúri küldöttséggel együtt kb. 35-40 fő vett részt rajta.

(Egyszerű rovásra konvertáló oldal már egy ideje megtalálható a honlapomon is, a http://rovas.kaszazsolt.hu/ címen!)

Kút 3: Kész a tető

Ma estére sikerült megcsinálnom a kutam tetejét. Sajnos csak este nyolc utánra lett teljesen kész, így a kész kútról a fénykép “kicsit” sötétre sikerült. Majd holnap csinálok jobb képet is.

Reggel fél nyolcra mentem vért adni, kilencre már itthon voltam, aztán elmentem a tüzépre, persze nem ide a szomszéd utcában lévőhöz, mert ott faanyagot már egy ideje nem árulnak, hanem ki a vasútállomáshoz, Ványa túlsó felére. Onnan hazatoltam két négyméteres 10*5-ös pallót, (az egyiket hosszában kettévágva), ezekből lett a kút teteje.

Cseréplécek még voltak itthon kimaradva korábbról, cserepem van egy csomó, így délutánra majdnem készen is lettem, csak egy fél kúpcserép hiányzott, illetve megvolt, csak ketté kellett volna vágni. Amíg apámat vártam, átmentem Attila öcsémhez fürdőszoba-gipszkartonozásban segíteni, és közben beesteledett.

Még a kút fa-részeit le kell festeni, nem ártana valami deszka sem a cserepek széleihez, no meg van egy szép nagy öntöttvas kerekem, amiből kútkerék lesz. 😉

Szerkesztve: Új képek a fenti galériához hozzáadva.

Kút 2: Helyén a káva

Eredetileg egy hetet akartam várni a betonnal mielőtt rárakjuk a kútkávát, de inkább  mégsem mertem sokáig fedetlenül hagyni. Ugyan rá volt téve a kút teteje, egy laposvas-gyűrűre hegesztett betonháló, de azt akárki arrébb rakhatta volna, ráadásul pont akkora lyukak vannak rajta, mint a kerítésemen (ugyanabból a betonhálóból készült az is), és kisebb állatok átférnek rajta (pl.: a szomszéd pulikölyke, most is ott lábatlankodott).

A visszarakást akadályozta némileg a fél méterrel a kút mellett lévő villanypásztor, meg az esőtől csúszós fű. Még a múlt héten apámmal ketten vettül le a kávát az omladozó kútról, de most a visszarakáshoz Attila öcsém segítsége is kellett. Végül gond nélkül sikerült, most már biztonságos.

Még majd ki kell tisztítani is, mert belehullottak koszok, meg egy béka is úszkál benne.

 

Kút

Van egy régi ásott kút a kertemben, és mivel már elég rossz állapotban volt, ezért eljött az ideje a rendbehozatalának. Ez azért is időszerű volt már, mert jövőre be akarom az egész kertet vetni  krumplival, és a kútból szeretnék majd locsolni.

A legfelső téglasor már szét volt mállva , gondolom mert vizes volt mindig, és így télen szét bírt fagyni. A kútkáva régen fából volt, ezt az előző tulaj vagy 20 éve kicserélte egy a csatornázáshoz hasznát betongyűrűre. A kút téglával kirakott belseje nem szabályos kör, hanem ovális alakú, így a betongyűrű két oldala a “levegőben” lógott. A nagy súly a kút két másik oldalán némileg beomlasztotta a téglákat, úgy három sor mélységig meg volt “roggyanva”.

Még tegnap apámmal levettük a kávát, és megcsináltuk a vasalást a beton-alaphoz, így ma reggel korán nekiláthattam a rendbehozatalnak. Először körbeástam a kutat, visszabontottam a felső négy sort, ebből hármat vissza is építettem, immár függőlegesen.

Ezután körbeöntöttem a felső sor téglát betonnal, majd ráhelyeztem a vasalást, vízszintbe állítottam, a kör-ovális eltérés miatti hézagot lemezhulladékokkal betömítettem, majd szintig öntöttem betonnal és elsimítottam. Jövő hétre húz annyit a beton, hogy rá lehessen tenni a kávát. Aztán később kap egy szép cseréppel fedett tetőt is.

Pár kép:

 

Bankok

Mint azt már korábban leírtam, az OTP Banktól kapott számlakivonat szerint a már másfél hónapja megszüntetett számlámon 83 Ft tartozásom volt. Még aznap írtam az otpbank.hu-n egy üzenetet a banknak, hogy mégis most mi van; azt válaszolták, hogy  “a bejelentését nyilvántartásba vettük”.

Ma mivel úgyis mentem a bankba pénzt felvenni, vittem a számlakivonatot is, hogy befizetem azt a 83 Ft-ot, örüljenek neki. Alig 10 perc várakozás után, miután a banki dolgozók megbeszélték a biztonsági őrrel, hogy Janikáék hanyadikán is voltak látogatóba, sorra kerültem. Mondtam hogy kifizetem a tartozást, de erre közölték, hogy az már tegnap be lett fizetve, ne is törődjek vele, valami SMS-ekből adódott, de elintézték. (Nem volt semmilyen SMS szolgáltatás beállítva.) Azért megkérdeztem még egyszer, hogy akkor most már tényleg megszűnt-e a számlám, és igen. Hátha tényleg.

Na, meg itt a K&H is.

[hidepost=0]Elvileg be van állítva, hogyha pénzmozgás van a számlán, SMS-t kapok róla. Ma utalták a fizetést, valamikor délelőtt, de SMS nem jött. Délben azért elmentem felvenni, mert úgy hallottam, hogy már rajta a pénz, csak senki nem kapott róla SMS-t… Aztán három előtt pár perccel jött egy SMS, hogy készpénzfelvétel az OTP automatából, alig három órával az esemény után. Itthon meg négy után jött az átutalásról. Ez meg hat órát késett. 😉

Már egy hónapja vártam egy utalást a Google-től, (átutal a Google pár forintot, aztán a honlapon beírom az összeget, ezzel igazolom, hogy enyém a számla) . Amikor legutóbb a K&H-ban voltam, még külön meg is kérdeztem, hogy bármekkora összegű utalásról kapok-e értesítőt, azt válaszolták, hogy igen. Na erről nem kaptam… Ez onnan derült ki, hogy ma jött meg a számlakivonat, és azon viszont rajta volt, pont egy hónapja utaltak rá Írországból, majdnem háromszáz forintot. 🙂

[/hidepost]

A jó hír az, hogy hiánytalanul visszafizették a múltkori levonásokat, még a nyolc forintnyi kamatot is.

Szabadulni az OTP-tól

Mint azt egy korábbi bejegyzésben megírtam, a K&H banknál kellett számlát nyitnom, és mivel két számlát fölösleges egyszerre fenntartani, ezért május 27-én bementem a gyomaendrődi OTP-hez, és megszüntettem a számlám. Legalábbis akkor még úgy gondoltam.

Azóta már két számlakivonatot  is kaptam. Az utolsó szerint, amit tegnap kaptam meg (július 5-én) van -83 Ft hátralékom van a lassan már másfél hónapja megszüntetett számlámon…

A komposzt és a lábastyúk

Eddig úgy tudtam, hogy a komposztfűtést a keresztes lovagok találták ki, később pedig Jean Pain újrafeltalálta a módszert. Pedig nem így történt. Már évezredekkel, év-tízezredekkel ezelőtt is ismert volt a módszer, miszerint a beáztatott növényi részek bomlása közben fejlődő hő felhasználható fűtésre. Még csak nem is az emberi faj tagjai használták először, hanem “buta” madarak: a lábastyúkok.

A hím lábastyúk ás egy több méter átmérőjű gödröt, telehordja növénydarabokkal (levelek, kisebb ágak), megvárja míg megázik. Ezután a nőstény lerakja a tojásokat, majd a hím betemeti az egészet homokkal:


(A kép ennek a fordítása: http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Malleefowl_Pengo.svg)

A tojásoknak pontosan 34 Celsius fok hőmérsékletre van szükségük, ezért a hím a költődomb közelében marad, és “szabályozza” a fészek hőmérsékletét. Ha túl hűvös van, vagy a komposzt már régi és nem fűt eléggé, akkor megnöveli a hőszigetelő homokréteg vastagságát. Ha meleg van, lekapar a homokból. Állítólag 1 fok pontossággal tudja tartani a megfelelő hőmérsékletet, és előre megérzi az időjárás változását is.

Kapcsolódó linkek: